Az olaszországi helyzet elég félelmetes, különösen ha hozzávesszük, hogy a leginkább fertőzött északi területek nincsenek is tőlünk messze.
A beszámolók csakugyan drámaiak, de vajon kell-e attól félnünk, hogy Magyarország hasonlóan fog elesni a közeljövőben, vagyis egész városokat vagy megyéket zárhatnak le, és meredeken emelkedik majd a fertőzöttek, illetve a halálos áldozatok száma?
Olaszországban tarol a koronavírus: újabb 168 halott egyetlen nap alatt
877 beteget intenzív osztályon ápolnak.
Ha jósolgatásokba kár is belemenni, néhány adat összehasonlítása segíthet a tájékozódásban. Tény, hogy a magyar egészségügy helyzete enyhén szólva sem rózsás, a kórházak, orvosok, ápolók, mentők eleve túlterheltek. Bármily optimistán nyilatkozzon is a kormány, ha erre rájön egy komolyabb járvány - a még le sem csengett, szintén halálos áldozatokkal járó influenza mellé - az alaposan túlterhelheti a rendszert; olyan volumenű és sebességű fertőzés, ami Olaszországot érte, nagyon nehezen volna kezelhető itthon.
De azért az olasz egészségügy helyzete sem nagyságrendekkel jobb, mint a miénk: egy 2017-es uniós felmérés Olaszországot nagyjából a középmezőnyben helyezi el, Magyarországot pedig az utolsó harmadban. Annak pedig, hogy a fertőzés ennyire leterítette Itáliát, fontos demográfiai okai is vannak.
Mivel a vírus halálos áldozatai jellemzően az idősek, 65 év fölöttiek kerülnek ki, nem elhanyagolandó körülmény, hogy az olasz társadalom meglehetősen elöregedett, az Eurostat adatai szerint az úgynevezett medián-életkor ott a legmagasabb az Európai Unióban.
Az elöregedés miatt az olasz egészségügyi miniszter, Beatrice Lorenzin már 2015-ban "haldokló országnak" titulálta a hazáját. Mindez azt jelenti, hogy a társadalom népességszerkezetéből adódóan eleve nagyobb létszámú a vírus súlyos szövődményeinek leginkább kitett idős korosztály.
Fontos tényező, hogy
- Olaszország lakosságszáma igen magas - 60 488 000 fő -, amivel Európában a negyedik, a világon a 23. helyen áll.
- Ehhez képest a területe viszonylag kicsi, mindössze 301 338 négyzetkilométer - összehasonlításul, a 65 milliós Franciaország területének ez alig több, mint a fele.
- Ami együtt azt eredményezi, hogy Itália az egyik legnagyobb népsűrűségű ország a kontinensen.
Az összefüggés a magas népsűrűség és a járványok gyors terjedése közt nyilvánvaló. Olyannyira, hogy az Egészségügyi Világszervezet tavaly szeptemberben épp az egyes országok aggasztó populációnövekedése miatt figyelmeztetett egy világjárvány lehetőségére.
Egyre nő az esélye a globális járványoknak
A WHO szerint nem állunk készen a globális járványok kitörésére.
Az olasz helyzetet súlyosbítja, hogy a populáció megoszlása a déli és az északi országrész közt mesze nem egyenletes. A népesség leginkább a jobban prosperáló északi tartományokban koncentrálódik, pont ott, ahol a járvány tombol. E területen él az összlakosság mintegy negyede.
Magyarország, ha furán hangzik is, lényegesen fiatalabb lakossággal bír, mint Olaszország, e tekintetben nagyjából hozzuk az európai átlagot. Az olaszországi népsűrűség pedig a magyarországinak csaknem kétszerese; ott átlagosan 195, itthon 105 fő jut egy négyzetkilométerre.
Összességében tehát elég fontos mutatók miatt van valamivel kevesebb okunk az aggodalomra.
Ha hatékonyabb volna az országunk közigazgatása, gyorsabb és begyakoroltabb a krízisintervenció, és jobb helyzetű az egészségügy, még abban is bízhatnánk, hogy a koronavírus nem fog Magyarországon különösebben nagy gondot okozni.
Kiemelt kép: Christiane Oelrich/Picture Alliance/Getty Images
