Januárban a Magyar Tudományos Akadémia megismerhette a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslatát a kutatásfinanszírozási rendszer megreformálására. Az úgynevezett Tématerületi Kiválósági Program tervezetének tanulmányozása után az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők közleményt adtak ki, ebben azt írták, elengedhetetlennek tartják a dokumentumban bemutatott rendszer kiegészítését, továbbfejlesztését. Indítványozták, hogy az új finanszírozási rendszert ne 2019. április 1-jével, hanem 2020. január 1-jén léptessék életbe, és addig a hatályos törvények szerint finanszírozzák az akadémiai kutatóközpontokat és -intézeteket.
A minisztérium csakugyan kiegészítette a tervezetet, de egészen biztosan nem úgy, ahogyan azt a tudományos akadémián remélték.
Az ITM ugyanis a végleges, a tárca honlapján közzétett felhívásban azt is lehetővé teszi, hogy
kutatási tevékenységet végző alapítványok is részesüljenek az összesen 27 milliárd forintos keretből. Akadémiai forrásaink szerint a Palkovics-féle minisztérium ezzel az egyébként is milliárdos kormányzati megbízásokkal rendelkező Századvég Alapítványt igyekezhet helyzetbe hozni.
A támogatások lehetséges kedvezményezettjeinek köre az MTA vezetői által megismert tervezetben még csak az alábbi volt:
- akadémiai kutatóintézetek és kutatóközpontok,
- állami, valamint egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények,
- kizárólag az állam által létrehozott alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmények,
- állami kutatóintézetek.
Az ITM ezt a felsorolást egészítette ki váratlanul - és az akadémiai intézetekben megdöbbenést okozó módon - a kutatási tevékenységet végző alapítványokkal. Ebbe a körbe sorolható például a Századvég is.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Az akadémiai kutatóintézetek sorsa már tavaly szeptemberben pecsételődni látszott. Ekkor Palkovics miniszter arról tájékoztatta Lovász Lászlót, az MTA elnökét, hogy a kutatóintézeti hálózat egy része megszűnik, egy része egyetemekhez vagy más intézményekhez kerül, az MTA irányítása alatt maradók esetében pedig egy létrehozandó új testület fogja irányítani a kutatócsoportok tevékenységét. A kormány a nyár elején eredetileg azzal a tervvel állt elő, hogy az MTA kutatóintézetei finanszírozásának nagy része, 20 milliárd forint átkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, ami ellen az akadémia tiltakozott.
Decemberre a kormánynak elege lett az MTA ellenállásából, ezért pénzelvonással büntette az akadémiát. A kabinet az első negyedéves költségvetés egy részét fagyasztotta be: a kutatók fizetését átutalja, a dologi kiadásokat viszont visszatartja. Az MTA vezetése a pénzmegvonást méltatlannak és jogellenesnek nevezte, sérelmezve, hogy azt sem tudni, az innovációs minisztérium hogyan alakítaná át a finanszírozási rendszert.
A költségvetés felfüggesztése nyomán kialakult helyzet miatt január végén az MTA 200 dolgozója írt nyílt levelet a kormánynak:
a jelen helyzet az MTA intézeteiben dolgozó mintegy ötezer kutató és nem kutató státuszú munkavállalót egzisztenciális és szakmai bizonytalanságban tart, az egész magyar tudományos közösség jövőjét veszélyezteti.
Az akadémián már azt is fenntartásokkal fogadták, hogy a kormány tervei szerint az egyetemekkel és más kutatóintézetekkel kell versenyezniük a korábbi, 20 milliárd forint feletti támogatásukkal megegyező összegért. Az azonban végképp hadüzenetként értelmezhető, hogy a lehetséges támogatottak közé a kutatási tevékenységet végző - és adott esetben komoly kormányzati hátszéllel rendelkező - alapítványokat is felvette a kormány. Ez elsősorban az akadémia társadalomtudományi kutatásait veszélyeztetheti.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
