A globális felmelegedéssel, a Föld légkörének melegedésével, a sarki jég és olvadásával tönkre megy a Golf-áramlat. Már az áramlat lassulása olyan következményekkel járna, mint
a folyamatosan szélsőséges időjárás állandóvá válása.
"A Szélsőséges időjárási események Európában: felkészülés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra című jelentésben összefoglalt friss adatok szerint az áradások és más vízügyi problémák száma 1980 óta megnégyszereződött, 2004 óta pedig megduplázódott. A szélsőséges hőmérsékletű napok, az aszályos napok (a szárazság) és az erdőtüzek több mint kétszer olyan gyakran fordulnak elő 1980 óta, mint azelőtt. A zivatarok, viharok száma megkétszereződött 1980 óta" - írja az MTA az egyik ezzel foglalkozó anyagában.
De az összes hatást és azok súlyosságát nem tudjuk előrejelezni. A egyik következmény az olvadó jég miatt a tengerek és óceánok áradása, a másik pedig a jégkorszak lehet. A hatásokat próbálta meg valahogyan modellezni a What If – Mi lesz, ha sorozat egyik új darabja is.
Az óceáni áramlatok meghatározók a Föld éghajlatában. Az egyenlítői meleg vizet a sarkok felé szállítják, a hideg vizet pedig az Egyenlítő felé. Az északi féltekén a Golf-áramlat a legjelentősebb, amelyik a Mexikói-öbölből szállítja a melegebb vizet az USA keleti partjához és Új-Funlandhoz. Az Atlanti óceánban továbbhaladva 2 ágra bomlik, az egyik Nyugat-Európa felé áramlik, a másik Afrika nyugati partjaihoz.
Az áramlás a különböző vizek eltérő sűrűségének köszönhető. A sűrű, hideg víz a sarkköri területeken lesüllyed, és a mélyben az Egyenlítő felé halad. Ennek ellensúlyozásaként meleg, kevésbé sűrű víz áramlik a felszínen a sarkvidékek felé. Ez a keveredés globálisan osztja el a hőt, és mérsékeltebbé teszi az éghajlatot az északi féltekén. Az áramlásban meghatározó elem a sótartalom is.
