Augusztus 20. óta a nagyközönség számára is látogatható a Budavári Palotának a Nemzeti Hauszmann Program keretében elsőként rekonstruált, díszes történelmi szobája, a Szent István-terem - emlékeztet a Várkapitányság által az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény, ami egy új kiállítási tárgy érkezéséről számolt be.

A századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítményeként, Hauszmann Alajos tervei alapján megszületett, az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, a második világháborúban teljesen megsemmisült, mostanra azonban újjáépített teremben a megnyitás óta eltelt hónapokban többek közt Szent István 1635-ben, Rómában készült nagy hermája is látható volt, a korszak legfontosabb építész-szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini által készített talapzattal büszkélkedő alkotás most azonban visszatért a zágrábi székesegyház kincstárába.

Helyére egy újabb, ezúttal Magyarországon született remekmű érkezett:

Bachruch Károly ötvösmester Szent István-hermája.

Szigetváry Zsolt / MTI Szent István három legnagyobb hermája - a zágrábi, a székesfehérvári, illetve a kalocsai - 2013-ban, a kalocsai székesegyházban. A Szent István-teremben eddig a zágrábi volt látható, most pedig a kalocsai került a helyére.

A kalocsai Szent István-hermaként is emlegetett alkotás (ami itt több szögből is látható) az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon mutatkozott be először a nagyközönség előtt, most, százhuszonöt évvel később pedig a Budavári Palotában tűnt fel, ahol a látogatók egészen május végéig csodálhatják meg

a koronázási palást aranyozott másolatával fedett, ezüst fejrészén a Szent Korona másolatát is hordozó ereklyetartót, amihez alkotója 48 kilogramm ezüstöt, illetve két kilogramm aranyat használt fel.

A koronát ékesítő drágaköveket és igazgyöngyöket az eredeti koronán találhatók alapján választották ki, így elkészítéséhez több kisebb zafírt, számos igazgyöngyöt, rubint, egy ametisztet és egy topázt használtak fel.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!