Be szeretném nektek mutatni Szomolányi Timit, aki a Tündérpakk alapítvány megálmodója és jó tündére. Igazi, igazán erős nő.
- Ki is vagy te?
Szomolányi Tímea: Szomolányi Tímea vagyok, 45 éves. Kislány, 15 éves voltam, amikor anyám elzavart otthonról az iskola elvégzése után. Barátoknál húztam meg magam, aztán amikor elkezdtem dolgozni, albérletben éltem (azóta is).
Nagyon nehéz volt gyerekként megélnem, hogy nem számíthatok a szüleimre semmiben. Egyedül voltam a nagyvilágban. Sokat nélkülöztem kicsi gyerekként is, mert anyám keveset kereset. Egy cipőnk volt, egy nadrágunk, nem úgy, mint a mai gyerekeknek, hogy tele van a szekrény.
Soha nem jártunk nyaralni, se táborba, nem volt karácsonyfánk, szülinapi tortánk vagy ajándék.
Tudom, milyen nélkülözni, mindig azt hallottam, "most nincs pénz talán jövő hónapban".
Akármikor megkeresnek, hogy segítsek valakinek, mindig elsőként jelentkeztem, jelentkezek, mert tudom, milyen nélkülözni, és gyerekként nem értettem soha, hogy miért nincs? Legyen az étel vagy bármi.
- Hogyan indult az, hogy te másoknak segítesz?
Szomolányi Tímea: Jelentkeztem Hadas Kriszta "Jön a baba Hadas Krisztával" című műsorába, hogy a televíziós stáb megörökítse a gyermekem születését.
Az első segítségkérés egyenesen Hadas Krisztától érkezett. Ő mesélte el, hogy van egy kismama a műsor második évadába, akinek segítség kellene, mert egyedül maradt 14 éves lányával állapotosan.
Nem sokkal később egy Facebook-csoportban ismertem meg egy másik kismamát, aki 28 hetes terhesen veszítette el váratlanul, műtét közben a baba édesapját. 2015. októberében megszületett az a baba, segítettük a kis családot. A mi kis Facebook-csoportunk adta össze az egész kelengyét, segítettünk a baba és a ház körüli munkákban, hogy szülés után neki, az édesanyának, csak a babára kelljen figyelnie.
- Akkor elindult egy folyamat.
Immár heti szinten keresnek meg minket nehéz sorsú anyukák, vagy segítőik: védőnők, családgondozók, akik a hátrányos helyzetű családokkal kapcsolatban állnak. Szép lassan egy egész bázis kezdett kialakulni körénk, lelkes és segítőkész édesanyákkal, nagymamákkal, jó lelkű, de nem feltétlenül jómódú emberekkel.
- Hadas Kriszta ebben is segítette kezdeti munkádat?
Igen, lement adásban, hogy gyűjtöttünk egy kismamának, és amikor Kriszta elvitte hozzá a sok holmit, újabb és újabb felajánlások valamint kérések jöttek. Magától beindult az egész, nekem pedig koordinálnom kellett mindent. Segítőtársakat kellett keresnem, de sokan önként jöttek, jelentkeztek nálam.
- Megtaláltad azt a munkát, amelyre születtél?
- Őszintén szólva először úgy gondoltam, csupán egyszeri-kétszeri segítség lesz ebből az egészből, de nem volt megállás.
Sorra jöttek az olyan esetek, ahol én lettem az egyetlen fogózkodó egy harmonikus élethez, amelyben már egy kisbaba is helyet kap.
- Az alapítványi forma ekkor alakult?
Igen, Simon-Eöry Mercedesz és Sevcsik M. Anna barátnőim segítségével megalakult a TündérPakk alapítvány. Munkánk az egész országra kiterjed, segítséget kapunk védőnőktől, családi és szociális segítőktől, akiknek hálásan köszönünk mindent. Felemelő érzés úgy koordinálni egy alapítvány munkáját, hogy tudjuk, bárhová is forduljunk támogatásért, mindenhol találunk olyan embereket, akik a tőlük telhető legtöbbet teszik meg nehéz sorsú társaikért.
- Ne feledjük el itt megemlíteni a családodat és a gyermekeidet is: jól tudom, hogy a nagylánykád is tevékenyen segíti a munkádat?
Két lányom van, a kicsi 4 éves, a nagy már elmúlt 11. Ma már ők is sokszor elkísérnek, de a nagylányom már ténylegesen az egyik legnagyobb segítségem: jön velem ruhaosztásra Borsodba, vagy ételosztásra, vagy karácsonyi ünnepségre egy-egy gyermekotthonba. Segít kiosztani az ajándékokat, vagy ruhákat válogat, hogy össze tudjunk állítani egy ruhacsomagot. Bármiben meg tudom kérni,hogy segítsen, mert felnőtteket meghazudtoló módon végzi a számára kijelölt feladatot, és örömmel teszi!
- A munkátokhoz kell egy jókora adag önzetlenség, hit, szeretet, erő és szív - ezekből nincs is hiány. Mi az, amire mégis szükségetek volna?
Számunkra most a legfontosabb, hogy raktárunk legyen. Nagy segítség lenne, hogy a raktár Zuglóban legyen, mert kisgyermekes anyukák révén próbálunk olyan helyet találni, ahová a lehető legkevesebbet kell utazni. Az adományok válogatásában, csomagolásában is kismamák, édesanyák vannak a segítségünkre, akik az esetek nagy részében babákkal együtt érkeznek. Ezért fontos, hogy tárolóhely fűthető és mellékhelyiséggel ellátott legyen.
Aki anyagilag vagy tárgyi adományokkal segíteni szeretne még több információt talál a TündérPakk Alapítvány weboldalán és a Facebookon.