Kérdi a riporter a portréfilmben a gyermek Hosszú Katinkától: "És mondd, Katinka, szeretsz úszni?"


Földöntúli öröm árad el a kicsi lány arcán, fülig ér a szája, felhúzza a vállát, nagyon cuki, és azt mondja: "Hát, úszni, na, azt nagyon szeretek!"

Hát, úszni, na, azt én is szeretek, mindig is szerettem nagyon. És őszintén sajnálom azokat a versenyzőket, akik nem így élték meg a pályafutásukat.

Persze én se dalolva csináltam mindig és mindent, télen nekem is hideg volt a víz, az oxigénadósság számomra sem gyönyör, de tényleg szerettem, amit csinálok, plusz eredményes voltam benne, ami továbblendített a nehéz helyzeteken. A sport örömöt szerzett, és én pedig örömet szereztem azoknak, akik drukkoltak nekem.

Mi kellett mindehhez? Gének? Családi háttér?

Az eredményességhez, mondom némi élettatapasztalattal, kell öt százalék szerencse, tizenöt százalék tehetség, valamint nyolcvan százalék munka.

És kell mögéjük az akarat, vagy ahogy a pszichológusok mondják: a "célirányos cselekvés fenntartásának képessége".

Az akarat (a kitartás, a szorgalom, a rendszeresség, az önkontroll, a kötelességtudat) gyermekkorban alakul ki a legkönnyebben, aztán elkísér egy életen át, bármerre is fordítson a sorsod - Katinkánál mindez kétségtelenül kialakult. Ő nemcsak a szüleinek akart megfelelni, hanem valóban azonosult a céljával.

Kedvenc kutatásaim egyike során olimpikon úszókat vizsgáltak, minek köszönhetően jutottak fel a csúcsra.

Arra jutottak, önmagában az edzésmennyiség növelése nem feltétlenül javítja a teljesítményt. A kiválósághoz nemcsak többet és gyakrabban kell csinálni, hanem másként is. Ráadásul a céltudatosságot nemcsak az úszásban kell érvényesíteni, hanem úgy általában az életben is.

Csúcseredmény akkor születik, ha valóban elkötelezted magad, ha mindent a célodnak rendelsz alá, egyúttal megszereted a küzdést magát, élvezed az erőfeszítést, élvezed mindazt, amit más lemondásnak, szenvedésnek gondol. Egész egyszerűen: szereted, amit csinálsz. És akár hajnali fél hatkor is vidáman érkezel az uszodába.

Ilyesmikről beszélgettem a minap a vizes vb szurkolói zónájának színpadán Risztov Évával és Gyurta Danival. És egyetértettünk abban, hogy megérte a munka, a lemondás, megérte nemcsak a sportkarrier, hanem a későbbi életünk tekintetében is.

Mert az élet bármely területén jó sikeresnek lenni.

És ha szerencsés vagy, több cél is belefér az életedbe, szép sorban.

A ma bajnokainak azt kívánom, hogy az úszókarrier után is találjanak célokat, s érjék is el azokat.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!