A kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal (extraprofitadókkal) kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többletnyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget (profitot, adó előtti eredményt), hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre. Az, hogy a megszokáson kívül mi okozta az adóztatni kívánt cégek kiválasztását, más hivatalos magyarázat nem született.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a 2020-as, kettős könyvvitelt vezető vállalati (közel 322 ezer cég) adatok alapján megvizsgálta, hogy szakágazati szinten hogyan alakultak a profitok különböző vetítési alapok mellett - szúrta ki a Népszava. Ez alapján meglepő következtetések adódnak arra, hogy hol is képződnek "extra profitok".
Az első mutató az árbevétel-arányos adózott eredmény, amely szerint a szakágazatok átlagosan 8,5 százalékos eredményt értek el, illetve, ha csak a nyereséges szakágazatokat vizsgáljuk, akkor
9,5% a mutató értéke. Az 581 szakágazat közül 189-nél átlag feletti
a mutató értéke (tehát extraprofit képződik). Sőt, 28 szakágazatnál az átlag kétszeresét is meghaladja az érték. A legnyereségesebb
ágazatok 30% feletti eredményt értek el, de ezek között egy sincs a megadóztatni kívánt ágazatokból.
A nagyobb szakágazatok közül az út- és vasútépítés (46,4%), a cementgyártás (41,8%), a gyógyszergyártás (40,7%), a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2%) és a jogi tevékenység (33,1%) tartozik ide. De kimagasló a kavics-, homok- és agyagbányászat (27,4%) eredménye is. A megadóztatni kívánt ágazatok legjobbját (távközlés) még a 15. helyen álló üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás is megelőzi (24,7%).
A következő mutató az eszközarányos adózott eredmény. A szakágazati átlag ebben az esetben 3,6%, a nyereséges szakágazatoknál pedig 3,8%. Az 591 szakágazatból 379 ért el ennél jobb eredményt, 217 szakágazat pedig az átlag dupláját is meghaladta. Az élen 37 százalékos aránnyal itt is az út- és vasútépítés áll, de szintén a legjobbak között van a veszélyes hulladék gyűjtése (31%) is. A gyógyszer-kiskereskedelem (22,5%) megelőzi a 12. helyen álló biztosítási ügynöki tevékenységet (21,9%), amely szakágazat az első, az extrán adóztatott körben. Az első kiskereskedelmi tevékenység a 15. helyen jelenik meg, az első Telekom tevékenység a 29. helyen. Mindez jelzi, hogy ha csak az extraprofitot nézzük, lenne még mit keresgélni.
A harmadik mutató a sajáttőke-arányos adózott eredmény, amelynél a szakágazati átlag 6,6%, míg a nyereséges szakágazatok átlaga 7,1%. Az 590 szakágazatból 403 ért el az átlagosnál jobb eredményt, 263 szakágazat pedig az átlag kétszeresét is meghaladó értéket. Az első helyen ugyancsak az út és vasút építése szakágazat áll, 76,4 százalékos mutatóval büszkélkedve. A nagyobb szakágazatok közül kimagasló a híd, alagút építése (48,5%), a dohányáru nagykereskedelem (48,3%), és a veszélyes hulladék gyűjtése (45,7%). A vezetékes távközlés (44%) a 9. a listán, de pl. a jogi tevékenység (38,6%) sem sokkal maradt le tőle.
A vizsgált 3 mutató arra világít rá a gazdaságkutató szerint, hogy félrevezető az extraprofit fogalma, mivel mutatónként nézve igen eltérő sorrendek alakulnak ki. Mindez az adott szakágazatok jellegzetességétől függ (pl. több eszközt használ-e vagy inkább munkaerő-igényes a tevékenység). Másrészt az is világosan látszik, hogy a kiválasztott ("büntetett") szakágazatok messze nem a legnyereségesebbek.
Az építőipar, az építőanyag-ipar egyes szakágazatai, a jogi és mérnöki tevékenységek szintén nyernek az áremelkedésen, többletadóztatásuk mégsem merült fel. De akár a feldolgozóipar egyes területein is érdemes lenne körülnézni (pl. a jelentős költségvetési támogatást kapó gumiabroncsgyártás árbevétel-arányos nyeresége 15,4%, az eszközarányos 11,1%, a sajáttőke-arányos pedig 15,4%).
A GKI szerint van még egy ellentmondás: Magyarországon az EU-ban az egyik legalacsonyabb az adókulcs a profitokra, miközben "extraprofitokat" akar a kormány adóztatni.
A vizsgált szakágazatok összességében 7100 milliárd forint adózott eredményt értek el és 526 milliárd forint nyereségadót fizettek be 2020-ban. Mindezt egy olyan évben, amikor a GDP közel 5 százalékkal csökkent. A tavalyi gyors növekedés után idén is növekszik a gazdaság, így az adózott eredmény is jelentősen nő 2020-hoz képest.
A gazdaságkutató szerint a társaságiadó-kulcs emelésével a hazánkban termelő multik is nagyobb szerepet kaphatnának a költségvetés finanszírozásában, különösen hogy letelepedésükhöz a kormány jelentős összegekkel járult hozzá.
Szintén elgondolkodtatónak tartják, hogy a szerencsejáték-ipar miért marad ki rendszeresen a különadókból, miközben a turizmus szempontjából válságos évben is 35 milliárd forint adózott eredményt értek el a szakágazat cégei.
