A bulinegyed több vendéglátósa olyan önkormányzati határozatot kapott kézhez az elmúlt napokban, amitől meglehetősen ideges lett. Az erzsébetvárosi önkormányzat ugyanis a kijárási tilalom idejére is kiszámlázta a terasszal rendelkező helyeknek a közterület-használati díj egy részét.
A határozatokban 100 forint/nap/négyzetméter szerepel, ami a szokásos díj körülbelül 30 százaléka. Ez nem tűnhet soknak elsőre, de ha a november 11-étől március 31-éig elszámolt 141 napot nézzük, akkor már egy kisebb, 20 négyzetméteres terasz esetén is 282 ezer forintról van szó, ami viszonylag nagy költség egy ki nem nyitható teraszért, amikor béreket sem nagyon tudnak fizetni a helyek.
A bulinegyedben az ott korábban meglévő vendéglátóipari egységeknek több mint a 40 százaléka biztosan tönkrement, nem tudja már újrakezdeni
- ismerte el a kerület DK-s polgármestere, Niedermüller Péter még február elején.
Kapcsolódó
"Itt, a vendéglátásban egy humanitárius katasztrófa van kibontakozóban"
A Szimpla Kert, amelynek 2020-as bevétele 96%-kal csökkent az előző évhez képest, már novemberben elküldte dolgozóinak túlnyomó többségét.
A polgármester úgy folytatta, hogy a biztosan tönkrementen túl "20-30 százalék billeg", ezért az önkormányzat moratóriumot adott a bérleti díjak fizetésére, "és arról is gondolkoznak, hogy a teraszokkal kapcsolatos díjakkal mi legyen". Úgy tűnik, végül arra jutottak, hogy annak egy részét beszedik.
Eddig 13 millió mínusz
Sári Gergely, a Dohány utcai skål tulajdonosa azt mondta, hogy ez a plusz kiadás a lehető legrosszabbkor jött:
Eddig 13 millió mínuszban vagyok a bezárás miatt, ez csak a bérleti díj, és erre jön még rá a meg nem keresett pénz
- mondta a tulajdonos.
A skål hét alkalmazottjából ketten már elmentek szupermarketbe dolgozni, öt embert viszont sikerült megtartania a tulajdonosnak annak ellenére, hogy a kormányzati bértámogatás még mindig nem érkezett meg a számlájukra.
A helynek összesen 694 ezer forint közterület-használati díjat számláztak ki egy évre, ami úgy jött ki, hogy májustól augusztus végéig megadták nekik a díjmentességet, a kijárási tilalom idejére a csökkentett díjat számlázták, a maradék időre pedig a teljes árat.
Sári Gergely elmondta: a szokásoknak megfelelően tavaly márciusban hosszabbította meg egy évvel a teraszengedélyét, mit sem sejtve még arról, hogy milyen esztendő áll előtte. A bérleti díj elengedése azért nem segített rajta, mert egy magánszemélytől bérli a helyet, így erre nincs ráhatása az önkormányzatnak.
A bértámogatás nem sokat segített
A koronavírus-járványt követő gazdasági válság legnagyobb vesztese a vendéglátás a turizmus mellett. A bulinegyed pont ebből a két szektorból él, így áttételesen az önkormányzat is nagyban függ ezektől a szektoroktól. Az önkormányzat bevételkieséseinek valamekkora pótlása ezekből a szektorokból ezért észszerűnek tűnhet, de hosszabb távon nem az, mert ha tönkre mennek a vendéglátóhelyek, nem lesz később kitől adókat, díjakat beszedni. Hiába lesznek Kósa Lajos szerint a kijárási tilalom után is éhesek a magyarok, ez a becsődölt vállalkozókon már nem segít (nem szólva arról, hogy a fideszes politikus ezt márciusra jósolta, amikor azonban az éhségüket biztosan nem a vendéglátóhelyeken csillapítják majd az emberek, hiszen a kormány a járvány elszabadulása miatt a jövő héttől enyhítés helyett még a nem létfontosságú cikkeket áruló üzleteket és a szolgáltatásokat is bezárja).
A bulinegyednek a járvány idején életbe lépő csendrendelet sem tett jót anyagilag, ahogy a tavaszi zárás sem, a szeptemberben érkező 11 órás zárás, majd a kijárási tilalom az utolsó utáni szögeket is beverte a koporsójába sokaknak. Már decemberben a családi vagyonhoz kellett nyúlniuk a kisebb vállalkozásoknak, és a helyzet azóta csak rosszabb lett.
A kormány ágazati bértámogatással igyekezett kezelni a válságot. A novemberben kiadott rendelet szerint a támogatás maximális mértéke a minimálbér másfélszerese, fejenként bruttó 241 500 forint. Tehát a juttatást bruttó 483 ezer forintos fizetésig maradéktalanul, a felett pedig a minimálbér összegének másfélszereséig lehet érvényesíteni, akár a részmunkaidőben foglalkoztatottak után is.
A bürokratikusan igényelhető támogatást sokan csak lassan vagy a mai napig nem kapták meg. A IX. kerületi Jedermann kávézó például több mint három hónapot várt rá, és amikor megérkezet, abban sem volt sok köszönet:
105 nap után végre megérkezett a bértámogatás!
- írták, hozzátéve, hogy 12 főre, négy hónapra kaptak összesen 500 ezer forintot, ami egy hónapban 10 416 forintot jelent egy emberre.
A kormány februárban annyit változtatott, hogy már előre kifizetik a bértámogatást.
Niedermüller szemben a fővárossal
A Magyar Nemzet a minap arról írt, hogy a Fővárosi Önkormányzat még ezt a segítséget is elveszi a vendéglátóhelyektől, mert a bértámogatást köztartozás címén leemelte a vállalkozók számláiról, és inkasszók is előfordultak. A cikkben nem jegyzik meg, hogy az állami adóhatóság is ezt tette korábban - az adótörvényeknek megfelelően.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a fővárosi adóhatóság is jogszerűen járt el, a NAV-hoz hasonlóan köztartozás fennállása esetén nekik is le kell emelniük a számlákról a pénzt, legyen az bértámogatás vagy bármi más. Azonban Karácsony Gergely helyettese elmondta, hogy ez előtt a vállalkozásoknak több lehetőségük is volt, hogy ezt elkerüljék:
- a tavaly szeptember 15-ei adófeltöltési nap előtt kérhették volna, hogy a visszaesett forgalom miatt a 2019-es évre vonatkozóan kelljen iparűzési adót fizetniük, ahogy ezt a két évvel korábbihoz képest 2020-ban 75 százalékkal több vállalkozó kérte is,
- ezután adhattak volna be fizetéskönnyítési vagy részletfizetési kérelmet.
Kiss Ambrus azt mondta, sokan éltek is ezzel a lehetőséggel: 2020 első két hónapjában 4687 fővárosi vállalkozás számlájáról kellett pénzt leemelniük, 2021-ben csak 2632 ilyen eset volt.
Kapcsolódó
Többrétű segítséget kapnak a fővárostól a vendéglátósok
Könnyebb lesz teraszt nyitni, egyszerűbb lesz kérelmet benyújtani, elengedik a teraszbérleti díjat.
A Fővárosi Önkormányzat ezen túl nem csak a kormánydöntésnek megfelelően május 31-ig engedi el a vendéglátósok bérleti díjait, hanem az év végéig. Valamint zárt ülésen, de információink szerint egyhangúlag döntöttek a közterület-használati díj szinte teljes elengedéséről is.
Úgy gondoljuk, hogy a díjak elengedése ösztönözheti majd a forgalom későbbi növekedését, ha például egy vendéglátóhely ingyen tud kitenni pár asztalt és széket közterületre
- magyarázta a főpolgármester-helyettes.
Ezért is meglepő, hogy amit fővárosi szinten megszavazott Niedermüller Péter, azt a kerületében már nem érvényesíti. Ebből már májusban is volt balhé, mert a VII. kerület moratóriumként értelmezte a teraszdíj elengedését, így az ősszel visszamenőleg is befizettették a vendéglátóhelyekkel a közterület-használati díjat.
Miközben a legtöbb kerületben nincs probléma a könnyítések gyakorlatba ültetésével, addig a VII. mellett a XIII. kerületben is máshogy álltak a kérdéshez. Utóbbiban - ahol az MSZP-s Tóth József a polgármester - a bérleti díjak elengedését bürokratizálták túl annyira, hogy az RTL Híradó szerint a díj elengedéséhez több ezer soros táblázatot kell kitölteniük a bérlőknek a kedvezmény érvényesítéséhez.
Van még egy díj, amit besöpörnek
Több vendéglátós azt is jelezte, hogy a napokban megkapták a felügyeleti díjról szóló számlákat is. Ezt az adónemet még az előző, fideszes polgármester, Vattamány Zsolt vetette ki 2013-ban a vendéglátóhelyekre a sok turista miatt "a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó többlet feladatok" ellátására hivatkozva. Mint egy vendéglátós elmondta, nem is érti, hogy a három havonta esedékes díjról miért kaptak most számlát, amikor szinte egy turista sincs, nemhogy a kerületben, de egész Budapesten sem. Így az önkormányzatnak sincs semmilyen többlet feladata.
Sári Gergely arról is beszélt, hogy tavaly kiváltották ugyan a csendrendelet miatt kötelezővé tett éjfél utáni nyitva tartási engedélyt, azonban egyszer sem tudtak kinyitni éjfél után a lezárások miatt. Ő azt tartaná méltányosnak, ha ezt vagy meghosszabbítaná az önkormányzat ingyen még egy évre, vagy átvállalná a kiváltáshoz szükséges költségeket, ha már 2020-ban nem vették hasznát az engedélynek.
Kerestük az önkormányzatot is kérdéseinkkel, hogy miért döntöttek a közterület-használati díj beszedése mellett, és mennyi bevételt remélnek ebből összesen. Többször is válaszokat ígértek, de cikkünk megjelenéséig ezeket nem küldték el.
