A G7 a Városliget Zrt. mostanáig lezárt több mint 130 közbeszerzése közül a több tízmilliárd forintos tételeket nézte át, hogy világos legyen, megéri-e felmondani a Liget-projekt szerződéseit.
A hatalmas - általában a NER bejáratott vállakozóihoz került - beruházások a főpolgármesteri-kampányban fontos szerepet kaptak, Karácsony Gergely győzelme után azonban Orbán Viktor kormányfő a labdát egyből átpasszolta a labdát az ellenzéknek, hogy döntsenek ők (egészen pontosan az ellenzéki többségű fővárosi közgyűlés) az olyan fejlesztésekről, mint a Liget-projekt, az atlétikai vb-re készülő stadion vagy a kézilabda Eb-re beígért csarnok.
A G7 azt nézte meg, hogy a Liget-projekt legnagyobb beruházásainál érdemes lenne-e felmondani a szerződéseket. Arra jutottak, hogy a szerződések összességében meglepően kedvező feltételeket szabnak azok felmondására. A megállapodásokat elvileg 30-90 napos határidővel úgy bonthatja fel a Városliget Zrt., hogy csak az addig elvégzett munkát kell kifizetni, kártérítésre vagy kötbérre a kivitelező nem számíthat. A lap szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben meg is éri felmondani a szerződést.
A 6 milliárd forintos Dózsa György úti mélygarázsnál valószínűleg már nincs. A kivitelezés ugyanis a tervek szerint december 5-én befejeződik, és bár a szerződést a a Városliget Zrt. felmondhatja, de itt csak 90 napos határidővel, ennyi pedig már nincs december 5-ig. Értelemszerűen a kapcsolódó fejlesztéseket sincsen értelme leállítani: a mélygarázs belső kialakításáról, illetve részben a garázshoz kapcsolódó transzformátorállomás kivitelezése közel kétmilliárd forintból valósulhat meg, elvileg 2020 májusára. Itt 30 napos felmondás van,
tehát lenne mód a folyamat megszakítására, mivel azonban maga a lyuk már elkészült, nem lenne túl konstruktív csak úgy otthagyni a Városliget szélén.
A csaknem 20 milliárdos Magyar Zene Háza szerződését nagyjából a teljesítés felénél lehetne felmondani, az elvégzett munka ellenértéke 9-10 milliárd forint lehet. A G7 szerint összességében nem kizárt, hogy olcsóbb vagy legalábbis nem radikálisan drágább, ha megvalósul a projekt. Az új Néprajz Múzeumnál 26 milliárd forintos beruházásánál sem egyértelmű a helyzet: ugyan még a harmadánál sem tart a projekt, azonban időarányosan számolva 9 milliárd körüli költségnél tartanak. Ráadásul a munka legnagyobb rombolással járó részét, a mélyépítést már szinte biztosan befejezték. Így, ha nem épül meg a múzeum, és mást szánnak a helyére, akkor a környezet helyreállítása itt is rengeteg pénzbe kerül.
A G7 szerint a legegyszerűbbnek azoknál a projekteknél tűnik a visszakozás, ahol még nincs is szerződés, és ennek megfelelően a kivitelezés sem indult meg. Ilyen az új Nemzeti Galéria, a Városligeti Színház és a Magyar Innováció Háza, amelyek egyelőre könnyen törölhetőnek tűnnek.
Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton
