A megfázást, náthát kísérő orrdugulás valójában szervezetünk önvédelmi reakciója: az orrüreg nyálkahártyája megduzzad, így képez fizikai akadályt a befelé törő kórokozók előtt. Tudjuk, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve, de az orrunkban a vírusok elé emelt gát a levegő útját is eltorlaszolja, az ember alig kap levegőt, orrhangon beszél, és éjjel alvás helyett is az oxigénért küzd.
De nem csak a kellemetlenségek elkerülése miatt kell az orrdugulást kezelni. Ha az orrlégzés nem kielégítő, értelemszerűen a szánkon keresztül kényszerülünk lélegezni, és ezzel még tovább fokozzuk a bajt. Az orrüreg nyálkahártyája ugyanis párásítja, melegíti a tüdő felé áramló levegőt, megtisztítja a szennyeződésektől. Szájon át viszont hideg, száraz, további vírusoktól és baktériumoktól hemzsegő légáram jut az amúgy is gyulladt torokhoz.
Káros a túl sok
A megoldás kézenfekvő, egyszerű és hatékony: orrcsepp. A számtalan termék hatásmechanizmusa alapvetően azonos, összehúzza az orr nyálkahártyájának hajszálereit, ezzel csökkenti annak duzzanatát és átjárhatóvá teszi a légutakat.
Nagyon fontos azonban, hogy az orrcseppeket csak az előírt gyakorisággal és ideig szabad használni - ezeket az információkat mindig megtaláljuk a termékekhez mellékelt útmutatókon.
A túladagolásnak, túl hosszú ideig történő használatnak ugyanis súlyos ára lehet: szaglásromlás, függőség, vérnyomáspanaszok, orrvérzés vagy az orr nyálkahártyájának kóros burjánzása. Hangsúlyozzuk, egy 5-7 napos nátha orrcseppes kezelése semmiféle gondot nem okoz, sőt a tünetek enyhítésére és a gyógyulás elősegítésére nagyon is ajánlott.
Baj abból lehet, ha valaki ész nélkül, hetekig vagy hónapokig, az adagolási javallatokra fittyet hányva dönti magába ezeket a készítményeket.
Fotó: Thinkstock
Állandósult orrdugulás
A legfontosabb, hogy a lohasztó orrcseppek - amint már említettük - a nyálkahártya duzzanatának csökkentésével hatnak. Ez rövid távon szó szerint fellélegzést nyújt, de hosszú távon úgynevezett visszacsapás effektus jön létre, szövetközi vizenyő alakulhat ki a nyálkahártyában, ami orrdugulást okoz. Ezzel egyfajta függőség alakul ki: az orrcsepp hatása egyre rövidebb ideig tart, és mivel a tünetek újult erővel térnek vissza, ismét a "jól bevált" orrcsepphez nyúlunk.
Az ördögi kör végeredménye az állandó dugulás mellett orrszárazság, orrvérzés, véres orrváladék, sőt extrém esetben a nyálkahártya olyan burjánzásnak indulhat, amelyen csak műtéttel lehet segíteni.
A túlzott orrcsepphasználat károsíthatja az orrnyálkahártya mikroszkopikus méretű csillóit, működésképtelenné teheti ezeket a fontos szűrőberendezéseket. A szaglás romlását, szélsőséges esetben szaglásvesztést okozhat, és a véráramba kerülő hatóanyagok nagy mennyiségben a vérnyomásra is hatással lehetnek.
Mint minden más gyógykészítménynél, az orrcseppeknél is az a lényeg, hogy tartsuk be az adagolási útmutatóban leírtakat, ne akarjunk hetekig orrcseppen élni. Ha a tünetek egy hét után sem enyhülnek, érdemes felhagyni az otthoni gyógyítással, és orvoshoz fordulni. Sőt, még jobb, ha a megfelelő orrcsepp kiválasztásához és alkalmazásához már eleve kikérjük a háziorvos tanácsát.
Szponzorált tartalom
A cikk Phytotec Hungária támogatásával készült.
Kiemelt kép: Thinkstock
