Európában egyre nagyobb probléma, hogy az orvosok úgy is felírnak antidepresszánsokat (például lorazepám vagy diazepám hatóanyagúakat), hogy tudják, hosszú távon komoly mellékhatásokat okoznak. A statisztikák azt mutatják, hogy a felírt antidepresszánsok és szorongás elleni készítmények száma évről évre nő a kontinensen, 2010 óta mind a felírt gyógyszerek, mind a diagnosztizált emberek száma meredeken növekszik - írja az Európai Adatújságírók Hálózatának weboldala a Civio cikkére hivatkozva.
Arról rengeteg statisztika készült már, hogy a koronavírus-járvány hogyan növelte meg a depresszióban és szorongásban szenvedők számát, illetve hogy mennyivel több antidepresszáns fogyott miatta, mint korábban. Csakhogy már 2017-ben, a járvány előtt 2 évvel is elég rossz volt a helyzet: Nagy-Britanniában és Portugáliában (amelyek az európai országok közül a legtöbb antidepresszánst írják fel átlagosan) napi 100 adag fogyott 1000 lakosra vetítve. Az International Journal of Environmental Research and Public Health tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ennek sok oka lehet: a mentális zavarok gyakoribb előfordulása, az antidepresszánsok felírása a nem gyógyszeres terápiákkal szemben, az antidepresszánsok könnyebb elérése, vagy az elégtelen idő- és pénzbefektetés a nem gyógyszeres terápiák fejlesztésére.
Kapcsolódó
Milliárdokban mérhető a depresszió kára Magyarországon
A major depresszió százezrek életét keseríti meg Magyarországon is. A Közpolitikai Összegző Tanulmányból azt is megtudhatjuk mekkora többletterhet ró a társadalomra.
Bár az antidepresszánsok felírásának növekedése is aggasztó, a felírt szorongásgátlók arányának robbanásszerű emelkedése még inkább aggasztja a szakembereket. Európában Portugália a vezető ezen a téren, de Spanyolország és Horvátország sincs sokkal lemaradva. 2019-ben Horvátországban még az ibuprofent is megelőzte a diazepám.
A szakértők szerint a probléma abban van, hogy ezek a gyógyszerek függőséget okozhatnak, és már az enyhébb problémákra is elkezdik őket szedni.
A három dobogós után Európában Litvánia és Luxemburg következik, de ott van hatodiknak Magyarország is, igaz, az első háromtól lényegesen lemaradva. Szorongásgátlók tekintetében a sereghajtó az Egyesült Királyság és Németország.
A benzodiazepinek a szorongásgátlók közül a leginkább addiktívak: annak ellenére, hogy az ajánlás azt mondja, három hétnél tovább ne szedjük őket, vannak, akik hónapokig, évekig nem hagyják abba a kúrát. Spanyolország világviszonylatban vezeti a versenyt abban, hogy hol írnak fel a legtöbb benzodiazepint. 2017-ben az országban ez volt a harmadik leggyakrabban használt gyógyszer.
A legtöbb benzodiazepin-felhasználó a 65 év feletti nők közül kerül ki, egy kutatás kimutatta, hogy a kor előre haladtával nő a szedett szorongásgátlók száma. Ez azonban veszélyes: a 65 év felettieknél ugyanis
egy ilyen szer rendszeres szedése megnöveli a kognitív romlás és az eleséses balesetekből bekövetkező halálozás esélyét.
A cikk szerint a fő probléma az, hogy a háziorvosok írják fel a benzodiazepineket a szorongással és depresszióval küzdők számára, ahelyett, hogy terápiára vagy szakorvoshoz küldenék őket. Pedig friss kutatások szerint lehetne csökkenteni a szorongásgátló-használatot azzal, ha az orvosok részletesen kikérdeznék a beteget, mi a baja, és több időt fordítanának a megoldásra.
A probléma azonban a pszichiátriai és pszichológiai ellátásban mutatkozik meg igazán: a legtöbb EU-országban kevesebb, mint 20 pszichológus jut 100 ezer emberre, az Ibériai-félszigeten például ez a szám kevesebb, mint 10. A hazai pszichiátriai ellátás problémáival mi is részletesen foglalkoztunk ebben a cikkben.
