A Színművészetiről átjött hallgatók egy része már végzett, sikeres felnőttképzéseket indítottak, új tanárokkal bővültek, és jövőre még merészebb terveik vannak - mondja a Freeszfe Egyesület operatív elnöke.
2021 januárjában alapították a Freeszfe Egyesületet, amit azért hoztak létre, hogy a modellváltáson átesett Színház- és Filmművészeti Egyetemből nem kérő diákok diplomával a kezükben fejezhessék be a tanulmányaikat. Az egyesület azonnal az érdeklődés középpontjába került, hiszen a több mint 70 napig tartó egyetemfoglalás után ennek létrehozása volt a következő nagy lépése az egyetemet otthagyó diákoknak és oktatóknak.
Az SZFE körüli helyzettel kapcsolatos érdeklődés csökkenésével azonban komoly kihívásokkal kellett szembenézniük: az oktatás helyszíne hónapokig kérdéses volt, illetve a finanszírozás sem volt teljesen megoldott. Végül 2021 nyarán a kormányzat által ellehetetlenített CEU nyújtott segítséget. Felajánlották a Nádor utcában lévő épületüket, illetve jótékonysági aukciók szervezésével és pályázatok elnyerésével sikerült bevételhez jutni. Az egyesület jelenlegi helyzetéről és a közeljövő kilátásairól Veszprémi Juditot, a Freeszfe Egyesület operatív elnökét kérdeztük.
– Már több mint két éve alakult meg a Freeszfe Egyesület. Mit lehet tudni a diplomamentő program jelenlegi állásáról, és milyen képzések indultak azóta?
– Az Emergency Exit program volt tulajdonképpen a Freeszfe létrejöttének az elsődleges célja. Ezzel tudja megszerezni a diplomát az a körülbelül 200 hallgató, akik eljöttek a Színművészetiről. A filmesek idén júniusban diplomáznak Bécsben, annak idején a teljes filmes tanszék, hét osztály jött át. Plusz volt két tévés osztály is, akik közül Máté Krisztina osztálya már lediplomázott, Kolosi Péter és Szórád Máté osztálya pedig most júliusban fog. Ezek után két osztályunk marad majd, akiknek egy évük lesz hátra: Ascher Tamás zenés színházrendező osztálya és Kárpáti Péter dramaturg osztálya. Ezen kívül felnőttképzések keretében tavaly indítottunk először osztályokat, amelyek egyéves képzések, kivéve a színházcsináló osztály, amely két évig tart. Mivel jelenleg nincs akkreditációnk, ezért hivatalosan felnőttképző intézmény vagyunk.
– Ha jól értem, akkor jelenleg a felnőttképzésben résztvevők diploma helyett egy-egy tanúsítványt kapnak a képzés végén?
– Igen, de ezekre a képzésekre általában olyanok jelentkeznek, akik már rendelkeznek diplomával, vagy van valamilyen szakmájuk. Persze vannak azért olyanok is, akik érettségi után jönnek, de a legtöbben azért már diplomás emberek.
– A felnőttképzéseknél hogyan zajlik a felvételi eljárás, mi alapján választják ki a jelentkezőket?
– Ugyanúgy zajlik a felvételi, mint annak idején az egyetemen. Több forduló van, ez attól is függ, hogy milyen osztályról van szó, tehát mondjuk a színház és performansz vagy a színházcsináló osztály esetében improvizációs feladatok és gyakorlatok vannak a felvételiken, hiszen művészképzésekről van szó. A művészeti kommunikáció osztálynál egy elbeszélgetés van, és utána írniuk is kell a jelentkezőknek, tehát az adott szaknak megfelelő, kettő-három fordulós felvételik vannak. Az a szerencse egyébként, hogy jelentkeznek annyian a képzésekre, hogy tudunk felvételit csinálni, és van annyi hallgató, hogy megtelnek az osztályok.
– Mekkora létszámokról beszélhetünk?
– 7 és 15 fő között van a létszám jellemzően.
– Kik tanítanak a képzésen?
– Tulajdonképpen azok a tanárok, akik eljöttek annak idején az egyetemről, illetve kiegészültünk másokkal is, így nemcsak egy szűk kör tanít a Freeszfe-n. Például Fábián Péter nem tanított annak idején a Színművészetin, de most már ő is itt van. Minden osztályvezető meghívhat bárkit, így tanít mondjuk nálunk Majtényi László vagy Gordon Eszter is. Az én osztályom esetében, ami a művészeti kommunikáció, azért például a kapcsolatok is számítanak, így olyan tanárok és vendégtanárok vannak, akiknek a segítségével könnyebben el lehet helyezkedni. Egy nagyon gyakorlatias képzésről beszélünk, ahol olyan tudást és tapasztalatot lehet szerezni, amivel azután könnyebb már egy színházba vagy filmes területre elmenni dolgozni.
– Visszakanyarodva azokhoz, akik a diplomamentő programban végeztek, róluk mit lehet tudni? Sikerült elhelyezkedniük?
– A színészosztályok hallgatói, akik átjöttek hozzánk, már végzősök voltak. Gyakorlati helyekkel rendelkeztek, nem a nulláról indultak, és szerintem ez nagyon fontos. Szóval valójában most még nem tudok megalapozott választ adni.
A filmeseknek pedig eleve sokkal nehezebb a dolguk, ismerve a filmes helyzetet Magyarországon, de azt hiszem, hogy azért ez a Színművészetin végzetteknek is ugyanolyan nehéz. A filmes szakma most mindenkinek egy nehezebb dió.
– Az egyesület történetében volt egy felfokozott időszak, amikor a politika miatt sokkal nagyobb figyelem irányult rá, ez most már egy jó ideje véget ért. Mostanában inkább arról lehet olvasni, hogy pénzügyileg nincsenek egyszerű helyzetben, és ezért több aukciót is rendeztek, legutóbb például tavaly decemberben. Ezen ötmillió forint gyűlt össze a filmesek diplomamunkájának elkészítésére. Mennyire nehéz a helyzet?
– Amikor a hallgatóinkat a külföldi egyetemek átvették, az nem úgy történt, hogy „gyertek ide, kaptok egy diplomát”. Nekik ugyanúgy végig kell csinálni a vizsgafolyamatokat, és ugyanúgy le kell adni a diplomafilmeket, mint a többi egyetemre járónak. Viszont ezek a külföldi egyetemek pénzzel értelemszerűen nem tudnak minket támogatni, tehát ezt nekünk kell előteremtenünk. Ebben vannak pályázatok is, nyilván főleg külföldiek. A nehézséget az okozza, hogy nem részesülünk állami támogatásban, persze amikor létrejöttünk, ezzel tisztában is voltunk, és így vágtunk neki. Éppen ezért mi üzletibb alapon működünk, akár egy független színház vagy bármilyen civil szervezet, és tulajdonképpen pályázatokból és a tandíjakból teremtjük elő a pénzt.
– A felnőttképzések ezek szerint üzleti alapon, költségterítéses formában működnek?
– Igen. Vannak ösztöndíjasaink is, de ők arányaiban kevesebben vannak az osztályokon belül. Emellett vannak a Free Egyetem előadásaink, illetve fizetős workshopok, ebből vannak bevételek.
– Ha jól tudom, akkor az eredeti, diplomamentő programmal átvett hallgatók viszont nem fizetnek tandíjat. A tervek szerint 2024-től elinduló diplomát adó képzések viszont már fizetősek lesznek?
– Igen, és egyébként törvényileg is erre van csak lehetőség. Az állami támogatást csak magyar egyetemek vehetik igénybe, a külföldi egyetemekkel együttműködésben nem lehet képzést indítani Magyarországon tandíj nélkül.
– Szeretnének kialakítani egy állandó játszóhelyet, amivel kapcsolatban a Merlin Színház épülete merült fel, ami a főváros tulajdonában van, és a felújítása nemrégiben kezdődött el. Egyelőre azonban olyan információk jelentek meg a sajtóban, hogy az épülettel más tervei vannak a fővárosi önkormányzatnak. Van valamilyen alternatíva?
– Zajlanak a tárgyalások jelenleg is, én egyelőre még nem mondanám azt, hogy a fővárosnak biztosan más tervei vannak az épülettel. Nem reménytelen a helyzet, de biztosat egyelőre én sem mernék mondani. Mi egyébként maradnánk a CEU Nádor utcai épületében, a Merlin nem lenne elég arra, hogy az oktatást ott biztosítani tudjuk.
Ha nem jön össze a Merlin, akkor pedig nyilván maradunk a CEU-n és megpróbáljuk ott folytatni, de ott nincsen színházi tér, illetve találkozásokra, éjszakai beszélgetésekre is kevésbé alkalmas, ezért továbbra is keresünk majd helyeket. Egyébként viszont egy csodálatos épület, oktatási célra ennél jobbat nem is kívánhatnánk, nagyot sokat köszönhetünk a CEU-nak. Akárhogyan is lesz, mi a saját koncepciónkkal megyünk tovább, és azt próbáljuk meg végigvinni.
