A bevándorlás és a terrorizmus miatt aggódik leginkább az EU lakossága - derült ki az Európai Bizottság legfrissebb közvélemény-kutatásából. A csütörtökön publikált Eurobarometer szerint az európaiak 38 százaléka a bevándorlást, 29 százaléka a terrorizmust tartja az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívásnak. Magyarországon azonban bőven az uniós átlag felett teljesít: Észtország (62 százalék) és Csehország (58 százalék) után nálunk aggódnak a legtöbben a bevándorlás miatt. A magyarok mintegy 56 százaléka tartja kiemelkedő problémának a migrációt.
A terrorizmustól való félelmünk is bőven felülmúlja az uniós átlagot: míg az Európai Uniói lakóinak átlagosan 29 százaléka tartja a kérdést az EU legfőbb kihívásának, a magyaroknak a 38 százaléka. A migráció és a terrorizmus után a gazdasági helyzet, a tagállamok államháztartásának állapota és a munkanélküliség aggasztja leginkább az európaiakat.
A válaszadók többsége 21 uniós tagállamban, leginkább Észtországban (88 százalék), Írországban és Szlovéniában (mindkettő 84 százalék) támogatta az eurót. A közös pénznemet három ország nem támogatta: kettő az euróövezeten kívül, Magyarország (53 százalék) és Románia (61 százalék), a pénznemet használók közül Olaszország lakosságának 61 százaléka van az euró ellen.
A jelentés szerint az EU lakosságának többsége (58 százaléka) derűlátó, ha a jövőről kérdezik, mindössze Görögország és az Egyesült Királyság a kivétel. Ez utóbbi két országban inkább pesszimisták az emberek. A kutatásban azt is vizsgálták, az uniós tagállamok egyes országaiban milyen életszínvonal jellemző. A készítők arra is kíváncsiak voltak, a lakosság hogyan értékeli jelenlegi pénzügyi helyzetét, illetve milyennek tartja mostani munkáját.
Mint kiderült,
míg az unió lakosságának átlagosan 71 százaléka tartja jónak anyagi helyzetét, Magyarországon csupán az emberek 56 százaléka. Ráadásul míg az EU lakosságának 27 százaléka tartja rossznak jelenlegi pénzügyi helyzetét, addig a magyaroknak 42 százaléka.
A jelenlegi munkahelyével is több magyar elégedetlen, mint elégedett: míg az uniós lakosság 61 százaléka tartja jónak a helyet, ahol jelenleg dolgozik, addig a magyaroknak mindössze 55 százaléka. A munkahelyét pedig EU-s lakosság 21 százalék tartja rossznak, míg a magyar munkavállalók 32 százaléka.
A kutatás során arra is keresték a választ, melyek a legfontosabb kihívások, amikkel az egyes országoknak szembe kell nézniük. Magyarország a második helyen áll a bevándorlástól tartók rangsorában, ám akad másik probléma, amely még annál is fontosabb a válaszadók szerint:
az egészségügy és a társadalombiztosítás.
A jelentésben vizsgálták azt is, a válaszadók mennyire bíznak a különböző intézményekben. Úgy tűnik, Magyarországon valamivel nagyobb a hatalomba vetett hit, mint az EU-ban általában, hiszen amíg az EU-ban átlagosan a lakosság 34 százaléka bízik a kormányban, addig nálunk 46 százaléka.
2017 ősze óta 19 tagállamban emelkedett azok száma, akiknek nőtt az EU-ba vetett bizalma. Magyarország azonban nincs köztük, ugyanis hazánkban 5 százalékkal csökkent. A kutatásban meg is jegyezték, hogy ezzel többségbe kerültek hazánkban azok, akik nem bíznak az Európai Unióban. Pedig tavaly ősszel még a bizalom pártján állók voltak többen.
Az Európai Bizottság arra is kereste a választ, hogy az EU-ban élők mennyire szorgalmaznák egy közös európai migrációs politika létrehozását. A magyarok 48 százaléka azonban nem igazán szeretné az unió szintű fellépést a probléma ellen, míg az EU-s lakosság 68 százaléka örülne ennek. Egy másik kérdésben is élesen eltért a magyar álláspont az uniós átlagtól, ez pedig az új országok csatlakozása az EU-hoz. Míg az uniós lakosság 44 százaléka támogatná az Európai Unió bővítését, addig a magyarok 61 százaléka.
Az EU-s tagság pozitív hozadékának az európai lakosság és a magyarok ugyanazt a három dolgot tartják leginkább az Európai Unió pozitív hozadékainak, ezek pedig
- az emberek, áruk és szolgáltatások szabad mozgása,
- a tagországok közti béke és
- a diákcsere-programok, például az Erasmus működése.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Kovács Tamás
