Július 1-jétől már szinte minden kiállított számláról adatot kell szolgáltatni a NAV felé. Azoknak is, akik számítógéppel számláznak, de azoknak is, akik kézi számlatömböt használnak.
A Számlázz.hu nemrégiben készült reprezentatív felmérése szerint a kis és közepes vállalkozások és az egyéni vállalkozók leginkább kézi számlatömböt használnak még mindig, és az érintettek fele nem is tervez váltást. Bár a legtöbben tudnak arról, hogy július 1-jétől adatot kell szolgáltatniuk a NAV-nak, azonban a részletekkel csaknem harmaduk nincs tisztában.
Csokorba szedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Mi változik 2020. július 1-jétől?
Ha belföldi adóalany részére állítunk ki számlát, azt be kell küldeni a NAV online számlarendszerébe.
Mi az a NAV online számlarendszer? Olyan, mint egy számlázóprogram?
Nem. Kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a már kiállított számlát az előírásnak megfelelően be tudjuk küldeni a NAV-hoz.
Minden adóalanynak regisztrálnia kell július 1-jétől az online számlarendszerben?
Nem, csak azoknak, akiknek kötelező a számlaadat-szolgáltatás. Viszont az online számlarendszerben számlaadat-szolgáltatás csak regisztráció után lehetséges.
Muszáj a vállalkozónak magának regisztrálnia a NAV online számlarendszerébe?
Nem. Viszont aki belevág, arra számítson, hogy a regisztráció a NAV online számlarendszerében igényel némi türelmet, kitartást, gyakorlatot - könyvelők, adószakértők mondták ezt. Lehet, hogy erre a műveletre érdemesebb megkérni a könyvelőt.
Kiderült például, hogy megakaszthatja a regisztrációt, ha kötőjel van a házszámban, vagy ha be van kapcsolva az automatikus fordítás. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint maga a regisztráció felesleges, de minimum finomításokra szorul.
Ha regisztráltunk, minden számla adatait továbbítani kell a NAV felé?
Nem. A nem adóalanynak kiállított és a nem belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kiállított számláról, módosító, érvénytelenítő számláról nem szabad adatot szolgáltatni.
Hogyan lehet beküldeni a számlát a NAV-hoz?
Aki számlázóprogramot használ, és beregisztrál a NAV online számlarendszerébe, annak az adatszolgáltatás a számlakiállítással párhuzamosan, automatikusan megtörténik.
Aki számlatömböt használ, annak is be kell regisztrálnia a NAV online számlarendszerébe, és a kézzel kiállított számlák adatait szintén ezen keresztül, szintén elektronikusan kell beküldeni, a határidők betartásával.
Mennyi időnk van rá?
Ha 500 ezer forint alatti az áfatartalom, az eddigi 5 nap helyett 4 nap áll rendelkezésre a számlabeküldésre, és 1 nap, ha 500 ezer forint feletti az áfatartalom.
A kézi számlák beküldését a vállalkozónak kell intéznie?
Nem feltétlenül. De ne lepődjünk meg, ha a könyvelő erre a kérésre nemet mond. Közösségi oldalak bejegyzései alapján laikusok számára is könnyen megtanulható egyébként a beküldés. Viszont ha már úgyis a számítógépet kell használni, célszerűbb lehet számlázóprogramra váltani.
Sokba kerül, ha a kézi számlatömböt számlázóprogramra cseréljük?
Nem feltétlenül, hiszen mint írtunk róla, vannak ingyenes számlázóprogramok, és ezek simán megfelelhetnek egy kisvállalkozó igényeinek.
Ingyenes számlázóprogramok - mi változott február óta?
A Billingónál korábban havi 250 ezer forintig és/vagy havi 20 darabig lehetett ingyenes a számlázás, ezt a korlátot eltörölték május 20-tól, ami vonatkozik az ingyenes Starter-csomagra is. Az OTP eBiznél nem volt változás az ingyenes csomagnál. A NAV ingyenes számlázóprogramja már mobilappról, vagyis okostelefonról is működik. A Számlázz.hu ingyenes verziójában lett tudásbázis, videós oktatóanyag és NAV-bekötést segítő chat, használható már az Androidos app és az iPhonos is hamarosan jön. A Számlanyilvántartónál július elsejére megújul az oldal külseje. A Kulcs-Softnál lett ingyenes kataadózási értesítő, kiállítható szállító és előleg-díjbekérő, és új könyvelőprogramba lehet importálni az ingyenes BizXpert-számlázó adatait. Ha kétszer kattintunk egy termékre, akkor azt új sorba kerülhet, ha beállítjuk. Amennyiben a partner is ezt a programot használja, egy kattintással rögzíteni lehet a költséget, és a cég adatait is.
Alanyi áfamentes tevékenység számláiról is kell adatot szolgáltatni a NAV felé?
Az alanyi adómentes adózók eddig is kötelesek voltak számlát kiállítani, de mivel június 30-ig csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmú számlákról kötelező a NAV felé adatot szolgáltatni, eddig őket nem érintette a beküldési kötelezettség. Július 1-jétől viszont már nekik is adatot kell szolgáltatniuk minden belföldi teljesítésű, belföldi adóalany részére kiállított számlájukról.
És a tárgyi adómentesről?
Tárgyi adómentességnél eddig nem volt kötelező számlát kiállítani, júliustól azonban tevékenységtől függ, hogy kell-e számlázni és adatot szolgáltatni, ha belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak értékesítünk. Amennyiben a következő adómentes szolgáltatásokról van szó, kell számla és adatszolgáltatás is: egyéb oktatás, fogorvosi, fogtechnikusi ügylet, együttműködő közösség szolgáltatás, ingatlanértékesítés. Ezen kívül a nem közszolgáltatóként végzett egészségügyi szolgáltatásra is vonatkozik a kötelezettség.
Azonban - mint a Deloitte felhívta rá a figyelmet -, ha más tárgyi áfamentes tevékenységről állítunk ki számlát, például ingatlan-bérbeadásról, akkor a hivatalos adóhatósági értelmezés szerint erről még nem kell adatot szolgáltatni a NAV felé.
Vonatkozik-e az adatszolgáltatási kötelezettség azokra, akik csak magánszemélyeknek számláznak?
Egyelőre nem, majd csak 2021 januárjától. Viszont ha a vállalkozás nem csak magánszemélyeknek, hanem belföldi adóalanyoknak is állít ki számlát, akkor már most júliustól regisztrálnia kell, és be kell küldeni az ilyen számláit a NAV-hoz.
És ha valaki adószámos magánszemélynek számláz?
Az adószámos magánszemély részére kiállított számlákat is jelenteni kell idén júliustól, hiszen ő is belföldi adóalany - írja a NAV kérdések és válaszok címszó alatt.
Ha a termék beszerzésekor, szolgáltatás igénybe vételekor az adószámos magánszemély adóalanyi minőségében jár el, akkor a számla kiállításhoz meg kell adnia az adószámát is.
Más vevőtől is el kell kérni az adószámát?
Igen. 2020. július 1-jétől kötelező feltüntetni a számlán a belföldi adóalany vevő adószámának első nyolc számjegyét, értékhatártól és adózási módtól függetlenül.
A katásoknak is muszáj adatot szolgáltatniuk a NAV felé azokról a számlákról, amiket kiállítottak?
Igen, rájuk is vonatkozik a kötelezettség, ha belföldi adóalanynak számláznak. Akkor is, ha alanyi áfamentes számlát állítanak ki.
És akik fordítottan adóznak?
A jelentési kötelezettség vonatkozik a belföldi, fordított adózás alá eső számlákra is júliustól.
Használtcikk-kereskedőknek is jelenteniük kell?
Igen, kell. Ők az árkülönbözet alapján adóznak. Minden belföldi adóalany részére kiállított számlájukat jelenteniük kell a különbözet szerint adózóknak is.
Mi a helyzet, ha nem számlát állít ki a vállalkozó, hanem nyugtát?
Nyugtát továbbra is ki lehet állítani, a nyugtaadásra vonatkozó szabályok nem változnak júliustól. A nyugtákról nem kell jelenteni a NAV online számlarendszerében. Nem is lehet.
A felvásárlási jegyről kell adatot szolgáltatni a NAV felé?
Nem, mert a felvásárlási jegy nem számla vagy azzal egy tekintet alá eső okirat.
És ha valaki csak külföldre számláz?
Akik kizárólag nem belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak értékesítenek, azoknak továbbra sem kell adatot szolgáltatniuk.
Van-e büntetés, ha nem szolgáltatunk adatot vagy hibázunk?
A Deloitte szerint kezdetben nem bírságol a NAV. Később számlánként akár 200-500 ezer forintot is fizethetünk. A leggyakoribb hibákat a NAV itt gyűjtötte össze.
