Ata múmiája az elmondások alapján a chilei Atacama-sivatag egyik elhagyott városkájában, annak temetőjében került elő - írja az IFLScience. Noha csontváza csupán 15 centiméter hosszú, a csontjai alapján előzetesen arra következtettek, hogy 6-8 éves korában halhatott meg.
Apró termete, meglehetősen fejlett csontjai, és a populáris kultúrából ismert idegenekre jellemző megjelenése miatt a lelet hamar felkeltette a földönkívüliek látogatásában hívő csoportok érdeklődését.
A múmia utóbb egy spanyol gyűjtőhöz került. A csontvázról készült felvételek, illetve az idegen eredettel kapcsolatos elméletek rendszeresen felbukkantak a közösségi oldalakon és a bulvársajtóban, de egészen 2018-ig kellett várni, mire egy átfogó tanulmány készült a különösen bizarr maradványról.
Garry Nolan, a Stanford Egyetem mikrobiológusa és kollégái genetikai elemzés, illetve csontvizsgálat alá vetették Atát. Az öt éven át tartó munka végén, 2018-ban bejelentették, hogy a lelet egy koraszülött, női nemű magzattól származik, aki 40 éve halhatott meg. Magyarázatuk alapján a csontok furcsa állapotát genetikai mutációk okozták.
Etikai aggályok
Néhány hónappal később Sian Halcrow, az Otagói Egyetem munkatársa és kollégái egy újabb tanulmányban kritizálták Nolanék következtetéseit. Mint írták, nincs elég bizonyíték annak alátámasztására, hogy Ata több fejlődési rendellenességben is szenvedett. A kutatók ugyanakkor nem erősítették meg a földönkívüli hipotézist, sőt egy sokkal egyszerűbb magyarázattal álltak elő, mint Nolanék.
Halcrow és társai az emberi anatómia és a csontfejlődés szakértőiként megállapították, hogy a csontanomáliának tűnő jellegzetességek valójában a teljesen normális fejlődés, a koponya születéstől való eldeformálódásának, illetve a halál után esetleges elváltozásoknak a nyomai. Bár Nolan csapatával kimutatott olyan genetikai mutációkat, amelyek a csontváz elváltozásához vezethetnek, Halcrowék úgy látják, hogy ugyanilyen variánsok más embereknél is észlelhetőek, és nem feltétlenül idéznek elő látható deformációkat.
A kutatók végezetül jogi és etikai kétségeket is megfogalmaztak azzal kapcsolatban, hogy a magzatot miként emelték ki nyughelyéből, hogyan szállították el, illetve vizsgálták meg. Bernardo Arriaza, a Tarapacái Egyetem biorégésze és a csapat tagja úgy fogalmazott, a múmia egy atacamai anya szörnyű veszteségének az emléke. Nolanék később elismerték az etikai aggályokat, de azzal védekeztek, hogy ők csak egy parányi, mintegy egy köbmilliméternyi mintához jutottak hozzá.
Nolan egyébként 2018-as tanulmánya miatt komoly hírnévre tett szert. Elmondása szerint azóta több amerikai kormányzati szervezet és vállalat is megkereste, hogy vizsgáljon meg állítólagos ufóktól származó maradványokat.
