A koronavírus terjedése miatt számos munkáltató kapott olyan értesítést munkavállalójától, hogy a hatóság a munkavállalóval szemben karantént rendelt el. Voltak olyan esetek is, amikor a munkáltató maga kötelezte arra a dolgozóit, hogy a külföldi nyaralást követően két hétig maradjanak otthon. Sok cégnél pedig olyan szabályozást vezettek be, miszerint, ha a munkavállalóval egy háztartásban élő családtag, vagy a munkavállalóval érintkező ismerőse pozitív COVID-19-teszteredményt kapott, úgy a munkavállaló köteles két hét házi karanténba vonulni. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői megvizsgáltak, mi történik ilyen esetekben a munkavállaló bérezésével, illetve a társadalombiztosítási ellátásokkal. A szakértők szerint a hatályos szabályozás nagyon színes képet mutat.


Akkor lehet gond, ha karanténban nem tudunk dolgozni

Egyszerű a válasz azokban esetekben, amikor és ahol az otthoni munkavégzéshez a technikai és egyéb feltételek adottak, ugyanis ezen cégeknél a munkavállaló továbbra is tud otthonról dolgozni, és ennek megfelelően a teljes jövedelmét megkapja. Mi történik azonban azokban az esetekben, amikor a hatóság vagy a munkáltató, netán a munkavállaló által vállalt "önkéntes" karantén tartama alatt a munkavállaló nem tud munkát végezni?

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje, Szűcs László szerint:

  • amennyiben a munkavállaló a karantén alatt nem tud otthoni munkavégzés keretében feladatokat ellátni, úgy elsődlegesen a (maradék) szabadság kiadása jön szóba.
  • Ha ez nem megvalósítható, akkor a munkavállaló a munkáltatóval történő megállapodás alapján vagy hatósági karantén esetén személyi körülményeire tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a karantén idejére.

A mentesülés időtartamára azonban az általános munkajogi szabályok szerint nem jár munkabér. Meg kell tehát nézni, hogy ha bér nem jár, akkor jár-e egyéb ellátás, például táppénz.

Külföldi utazás vs. itthoni fertőzés

Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni a külföldről történő hazaérkezés utáni hatósági (házi) karantén és a között az eset között, ha a munkavállaló fertőzött személlyel történő érintkezés miatt kerül hatósági (házi) karanténba.

a PwC Magyarország adószakértője, Honyek Péter szerint

  • a jelenlegi járványhelyzetben külföldről történő hazautazás után előírt karantén időszaka társadalombiztosítási szempontból nem minősül keresőképtelenségnek. Így a munkabér mellett még társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) sem jár a munkavállalónak.
  • Sőt, a biztosítás szünetelésére tekintettel a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadék összegét, amely 2020-ban havi 7710 forint.

Ezt a járadékfizetést a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető. Az egészségügyi szolgáltatási járadék befizetésével a munkavállaló a társadalombiztosítás természetbeni ellátásaira (így különösen orvosi ellátás) továbbra is jogosult marad.

További lehetőségként

  • a munkáltató egyoldalúan dönthet úgy, hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére.

Ebben az esetben a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll, egészségügyi szolgáltatási járadékot nem kell fizetni, sőt még a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje sem csökken. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a járulékok alapja legalább a minimálbér 30 százaléka, még abban az esetben is, ha a díjazás ezt a szintet nem érné el. (Az új szabályt végül július-augusztusra nem kellett alkalmazni, de szeptembertől már igen.)

Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, akkor ennek tartama alatt keresőképtelen lesz és részére társadalombiztosítási táppénz jár, de munkajogi szabályok szerinti betegszabadság nem.

Betegség iskolás korú gyermekeknél: otthon maradhat a szülő, jár-e fizetés?

Az iskolakezdéssel számos szülő találkozott olyan iskolai pandémiás intézkedésekkel, amelyek legtöbbje előírja, hogy a legkisebb tünet megjelenése esetén sem mehet a gyermek az iskolai közösségbe huzamos ideig (10-14 napig). Mi ilyen esetben a munkajogi teendő?

  • Ha a gyermek kiskorú, és felügyeletéről a munkavállalónak kell gondoskodnia, úgy a munkavállaló ebben az esetben különös méltánylást érdemlő személyi, családi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
  • Ekkor tehát otthon lehet maradni a gyermekkel és dolgozni sem kell, viszont erre az időszakra az általános szabályok szerint nem jár munkabér.

Az iskolai megbetegedés kétszintű fogalom. Amit ugyanis az iskola már betegségnek tekint, az nem biztos, hogy a házi orvos véleménye szerint is megbetegedést jelent.

  • Ha a házi orvos szerint a gyermek valóban beteg, akkor a 12 éven aluli gyermek jogán a munkavállaló szülő keresőképtelenné nyilvánítható. Ebben az esetben a keresőképtelenség időszakára a munkavállaló gyermekápolási táppénzt kaphat.
  • Ha azonban a házi orvos szerint a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza közösségbe, vagy a gyermek 12 évesnél idősebb, akkor a szülő sem nyilvánítható keresőképtelenné.

Ilyen esetben a munkavállaló - ha otthoni munkavégzéssel vagy szabadsággal nem váltható ki az otthoni felügyeleti időszak, akkor - a munkavégzés alól mentesül, azonban sem díjazást, sem társadalombiztosítási ellátást nem kap. Mivel ebben az esetben a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetelni fog, a munkavállaló köteles lesz az otthoni felügyelet tartamára megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulék időarányos részét.

A hatósági intézkedések nyomán számos cég, illetve iskola lehetővé tette, hogy a karantén lerövidülhessen, amennyiben a munkavállaló vagy a gyermek negatív tesztet mutat be a munkáltató vagy az iskola részére.

Nem feltétlenül köteles a munkáltató állni a tesztek költségét

Az irányadó szabályok szerint a hatósági (házi) karanténkötelezettség lerövidítéséhez szükséges PCR-teszteket az érintett magánszemélyek kötelesek bemutatni. Szűcs László szerint ebből az következik, hogy költségét is neki kell viselnie és így a munkavállaló nem várhatja el a munkáltatótól, hogy mindenképpen vállalja át a tesztek költségeit.

Ettől függetlenül a munkáltatónak lehetősége van átvállalni a tesztek költségeit, továbbá minden olyan esetben, amikor a karanténidőszak lerövidítése a munkáltató érdekkörébe tartozó okból szükségessé válik, akkor a tesztek költségeit a munkáltatónak kell viselni, ha ennek elvégzésére a munkavállalót kötelezi.

Összességében tehát elmondható, hogy a változatos szabályok mellett a munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem pedig egyéb ellátásra nem lesznek jogosultak. Ezt elkerülendő a feleknek arra kell törekedni, hogy vagy biztosítsák az otthoni munkavégzés körülményeit a karantén tartamára, vagy ennek hiányában a munkavállaló a távollétének tartamára megfelelő juttatást kapjon - javasolja hívja a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje, Zsédely Márta.

Koronavírus - Még több hír a témában

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!