Három éve élek kapcsolatban, amiben gyakorlatilag nincs szex. Nekem ez az első kapcsolatom, 24 éves vagyok, a barátnőm pedig 30. Ő túl van már pár kapcsolaton, egyik sem tartott tovább félévnél. A kapcsolatunk elején is ritka volt a szex, nagyjából havonta egyszer voltunk együtt. Az első pár alkalom jó volt, aztán egyre rövidebb ideig tartott a szex, amit én a ritka együttléteknek tudok be. Nekem továbbra is jó volt, neki már nem, ami engem bántott, mert szeretek örömet okozni a másiknak. A havi egy alkalom egyre ritkult, ami engem frusztrált, és amikor már három hónapja nem volt köztünk semmi, azt mondtam neki, üljünk le és beszéljünk. Megkérdeztem, hogy neki mennyire fontos a szex a kapcsolatban. Azt mondta, ha válaszolna rá, megbántana. Tudtam, hogy neki is fontos, és magamat okoltam, de nem tudtam, mit rontok el. A beszélgetés végén kiderült, hogy neki az átlag napi kettő volt korábban. Ez borzasztóan rosszul esett, rengetegszer próbálkoztam már nála, többféleképpen, de folyton csak az elutasítást kaptam. Amikor mégis összejött, több hónap után, rám tört a stressz, a bizonyítási vágy, a megfelelni vágyás, és minden egyes alkalommal csak erősödött bennem, végül már nekem sem működött.
Az olvasói levelet Kálmántól kaptuk, akinek álnevet választottunk, hogy senki ne ismerjen rá. A párkapcsolatok első félévében általában látható, hogy milyen területeken lesznek gondok, olvasónk esetében ez a szexuális élet és a partnernek való megfelelés.
"Nagyon fájt, hogy a párom nem kíván engem, bizonyítani is alig kapok esélyt, és amikor már több mint féléve nem nyúlhattam hozzá, félreléptem. Összetörtem ezzel, tudom, és azóta is nagyon bánom. Sajnos a kényszer vitt rá, nem tudtam magam kontrollálni, pedig nem ez lett volna a megoldás. A nagy nehézségek árán megbocsátott, de azt követően három hónapig ismét nem történt köztünk semmi. Nagy meglepetésemre összejött a dolog, aztán eltelt 13 hónap. Kimondani is sok, ennyi idő óta nincs közöttünk intimitás. Sok közös programot szervezünk, amik nagyon jók szoktak lenni, nyaraltunk is, de valamilyen indok miatt a szex mindig elmaradt. A folyamatos elutasítás miatt már nem próbálkozom, pedig nagyon szeretném vele ezt megoldani. Majdnem egy éve élek albérletben, elköltöztem a szüleimtől, ő még mindig a szüleivel él. Abban reménykedem, hogy ha ideköltözik, akkor több esély lenne arra, hogy legyen köztünk valami. De nem egyszerű fenntartani egyedül egy albérletet, kilátástalannak látom már az egészet. Eldobni nem szeretném ezt a kapcsolatot, de néha úgy érzem, csak az időmet pazarlom."
Mit lehet tenni?
Olvasónk azt írja, több mint egy éve nincs a partnerével szexualitás köztük, ami gyakorlatilag barátságot jelent. Érthető, hogy úgy érzi, a félrelépés után minden tőle telhetőt meg akar tenni azért, hogy a szerelme megbocsásson, viszont érdemes feltenni a kérdést, mennyi ideig képes még várni arra, hogy megtörténjen a csoda. A beszélgetés a problémáról mindenképpen jó, az már kevésbé, hogy ez eltolódott olyan irányba, hogy olvasónk saját magára vette és szeretett volna bizonyítani. Ha egy párkapcsolat 10-15 év múlva szexmentessé válik, ha a gyerek(ek) születése után el-elmaradozik, mondhatni normális (de azért kell ez ellen is tenni), viszont az már kevésbé, hogy pár éves kapcsolatban marad el a szex akár egy teljes évig is. Sajnos a szituációból ketten kilábalni csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem fognak tudni, célszerű lenne segítséget kérni egy szakembertől, akár egyedül is. Ő segíthet abban, hogy valóban megvizsgálja önmagát és elgondolkozzon arról, milyen kapcsolatban érezné magát jól, mit vár el egy szerelmi kapcsolatban és mit tud nyújtani, milyen értékei vannak. Egy szakember abban is tud segíteni, hogy a hűtlenséget megbeszéljék és érdemben helyre tegyék, továbbá abban is, hogy segít felderíteni, miért csak párhavonta van szex a kapcsolatban.
Az, hogy nem szeretné feladni a szerelmi kapcsolatot, dicséretes, azonban tudni kell azt is, hogy a párkapcsolati gondok, a szexuális élet hiánya komolyan megnehezíti az élet más területeit, kihathat a munkahelyi teljesítményre, a hobbitevékenységekre (ezek elmaradására), a baráti, rokoni kapcsolatokra. Ezeken kívül testi tünetei is lehetnek, megjelenhetnek pszichés betegségek, mint például gyomorproblémák, emésztési gondok. Emellett önbizalomhiány, kishitűség is lehetséges, az önértékelési problémák miatt is hasznos segítséget kérni egy szakembertől. A szexmentes kapcsolatnak sok másik mellett az is oka lehet, hogy egyik vagy mindkét fél kapcsolatfüggő, ami egyet jelent azzal, hogy szimbiózisban élnek, félnek kilépni a világba ketten együtt. Jellemző lehet erre az, ha állandóan csak "mi"-ként emlegetik egymást, nem pedig "én" és "te" van. Ilyen esetben a kapcsolatban egyikük sem tud úgy fejlődni, ahogyan az hasznos lenne, és beleragadnak egy helyzetbe. A szakítás elképzelhetetlen dolog lehet a kapcsolatfüggőségben.
Olvasónk esetében az a kérdés, hogy a partnere nyitott-e arra, hogy változtassanak. Ő elmondta a nehézségeit? Egyeztettek arról, hogy neki hogyan lenne jó? Mennyire érzi egyedül saját magát a problémával?
Az elválás gondolata azért is lehet nehéz, mivel ez az első szerelmi kapcsolat, és az abban szerzett tapasztalatokat egy életre eltesszük magunknak, továbbvisszük más kapcsolatokban. Azonban az első rosszabb élményeket követhetik még jók, és ha nem is ugyanazzal a partnerrel, de lehet még harmonikus és teljes az életünk. Nehéz lehet arra gondolni, hogy esetleg elváljanak egymástól, de ha már a pozitív élményekből kevés van és több a negatív érzés, érdemes végiggondolni, mit veszítünk és mit nyerhetünk a válással.
Ez meg micsoda?
Az Így jártam a 24.hu párkapcsolati blogja, ahol megoszthatod a saját tapasztalatod, elküldheted a véleményed mások történeteivel kapcsolatban, és leírhatod, te hogyan jártál hasonló helyzetben. A leveleket az [email protected] email címre várjuk, aggódnod pedig nem kell: a nevedet mindenképpen megváltoztatjuk.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Máté Csaba
