Egy jó burkoló vagy szobafestő akár 500-600 ezer forintot is megkeres havonta
- mondta a Világgazdaság című lapnak egy hidegburkolásban jártas, budapesti székhellyel rendelkező építőipari vállalkozó. Hiába versenyképes ugyanakkor a bérezés, ha rengeteg a megbízhatatlan szakember az ágazatban, és emiatt egyre gyakoribb, hogy a rátermettebb potenciális megrendelők inkább maguk végzik el szinte a teljes felújítást, kezdve a villanyszereléstől a burkolási munkálatokon át a szobafestésig - mondta a lapnak szintén egy építési vállalkozó.
Forrásaik szerint az ágazatban még mindig jellemző a feketefoglalkoztatás, azaz nemritkán minimálbérre vagy valamilyen alacsony keresetre jelentik be az alkalmazottakat, és a fizetés nagy részét zsebbe adják. Így tehát a félmilliós fizetések nem a bejelentetett munkabérek, és azok papíron így aligha jelennek meg.
Senki nem vállalja be, hogy foglalkoztat egy burkolót, ami neki 1,2 millió forintba kerül, hogy ebből a burkoló végül 600-700 ezret kapjon meg. Ennyit egyszerűen nem termel ki
- mondta a lap egyik forrása.
Mindenhol szakmunkáshiány van, szinte már nincs olyan szakma, amely ne küzdene ezzel a problémával - mondotta a lap kérdésére Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke a bérrobbanás okairól. A szakember emlékeztetett arra is, hogy a 2008-as válság után, amikor az építőipar jelentősen visszaesett, rengetegen hagyták el a szektort, vagy mentek át multicégekhez, ahol a munkakörülmények is jóval kedvezőbbek voltak. Szerinte a vonzó külföldi munkalehetőségek és a szakmunkáshiány hatására az építőiparban folyamatosan mennek fel a fizetések, emiatt pedig ma már nem a minimálbér vagy a szakmunkásbér-minimum dominál a piacon.
Attól függően tehát, hogy az építőipar melyik szakmájáról van szó, 400-500 ezer forintot tisztán hazavihetnek a dolgozók.
A vidéki és fővárosi keresetek között még mindig másfél-kétszeres különbségek lehetnek, ám például a Balatonnál ma szintén magasabb bérekkel lehet számolni az IPOSZ elnöke szerint. A magasabb fizetés miatt az országon belül is egyre többen ingáznak, és ennek következtében a keleti megyékben is sokat javult a bérhelyzet.
Nemcsak a szakmunkások, hanem a segédmunkások fizetése is bőven meghaladja a garantált bérminimumot, ma már napi tízezer forint alatt senki nem megy el dolgozni - emelte ki Németh László.