Bár csupán fél éve működik a Kósa Lajos testvére részvételével alapított Bászna Gabona Kft., a társaság máris 500 millió forint állami hitelhez jutott, hogy megvalósítson egy mátészalkai nagyberuházást - tudta meg a 24.hu.
Az ötmillió forintos jegyzett tőkével tavaly novemberben létrehozott cég 40 százalékos tulajdonosa Kósa Karolina Éva, aki a fideszes képviselő testvére. Korábban a politikus édesanyja is közvetett tulajdonos volt, ám a 83 éves egykori védőnő nemrég visszavonult az üzlettől.
A gabonatermesztő társaságnak ezenkívül ugyanaz a mátészalkai vállalkozó testvérpár is a tulajdonosa, mint annak a sertéstenyésztő cégnek, amely korábban 123 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrást nyert egy sertéstelepek korszerűsítését támogató pályázaton. Igaz, a közelmúltig Kósa édesanyja többségi tulajdonában álló sertéstenyésztő azóta lemondott a brüsszeli forrásról. Mellékszál, de ez utóbbi cégről kiderítettük, hogy luxus BMW-ket lízingel, köztük épp egy olyan motort, mint amilyennel Kósa Lajos megjelent a Fidesz korábbi kihelyezett frakcióülésén.
Kósa Lajos 82 éves anyjának sertéstenyésztő cége luxus BMW-ket lízingel
Két autó mellett épp egy olyan motort, mint amilyennel a politikust is lekapták korábban.
Mint megtudtuk, a frissen létrehozott Bászna Gabona Kft. 500 millió forint hitelhez jutott a teljes mértékben állami tulajdonban álló Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó cégtől.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartása alapján a hitelt a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt. nyújtotta június végén. Ez a cég többek közt
a Kormány által támogatott hitelkonstrukciókban kiemelt közvetítőként történő közreműködéssel
foglalkozik.
A MOKK nyilvántartásából az is kiderült, hogy az összeget arra a beruházásra adták, amiről korábban az Mfor.hu közölt cikket. E szerint Mátészalka határában egy közel 41 ezer négyzetméteres területen épül terménykezelő és -szárító rendszer. A területen 4 darab 6392 köbméter kapacitású siló építését tervezik, ami mellé egy 90 köbméteres tranzittartály is létesül majd. A 80 tonna/óra teljesítményre képes terménytisztító és a 100 tonna/óra teljesítményű terményszárító rendszert a terménytárolóval együtt a tervek szerint 1-3 hónap alatt fogják felépíteni.
A portál cikke megjegyzi, hogy piaci információk szerint hasonló projektekre a Vidékfejlesztési Programon belül pályázható összeg elérte a 300 millió forintot.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI
