Rendületlenül folyik az építkezés Budapest "legképeslaposabb" világörökségi területén, a Várkert rakpart 17. tetején. Megírtuk, hogy vállalkozók nézték ki maguknak a kalandos történetű bérpalota 207 négyzetméteres, fullpanorámás tetőteraszát. A lakók azt állítják, a beleegyezésük nélkül nőtt ki egy emelet a házukon, miközben elvágták a kijárásukat a közös tulajdonú tetőteraszra. A vállalkozás szerint az engedélyeknek és a korábbi megállapodásoknak megfelelően járnak el. A történet mindkét főszereplője különleges:
- a ház védendő, hiszen világörökségi területen fekszik, a fővárosi Duna-part-látképe 1987 óta a világörökség része;
- a céget, az ABC International Kft.-t - mint a 24.hu megtudta - a kormány bankja nemrég 100 millió forint hitellel segítette meg, hogy végrehajthassa fejlesztési terveit.
A lakók mást nem kérnek, csak egy megállapodást arról, hogy a terasz tulajdonjogáért cserébe milyen felújítási munkákat végez el a teraszra nyíló lakást birtokló vállalkozás. Megállapodás nincs, csak egy fenyegető levél, amelyben a kft. azt vetíti előre, hogy nem akar közgyűlésekkel bajlódni, majd egyenként írat alá megállapodást a lakókkal. Az ott élők eddig nem értek el semmit a hivataloknál, hacsak nem tekintjük eredménynek V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester interjúját a Klubrádióban, amiből az derült ki, hogy létezik egy engedély 2016-ból, de abban nincs szó emeletráépítésről.
Nem volt szó szétbarmolásról
Már 2017-ben felfigyelt az Index a "bámulatos tetőteraszra" az Erzsébet hídnál, amit - pontosabban két egymás alatti lakást, melyek egyike rányílik a teraszra - akkor 210 millió forintért hirdettek eladásra. A látványterveken napfényes penthouse köszönt vissza tetőkerttel, az átalakítást Finta Sándor (a Tarlós-korszak főépítésze) jegyezte, de a lap azt írta, hogy "semmiféle szétbarmolásról nincs szó", a belső szintek összekötésén túl nem történik "félelmetes beavatkozás". A cikk nem részletezte, hogy a terasz közös tulajdon, és egy teljesedésbe nem ment megállapodás köttetett tizennégy éve, hogy az akkori lakástulajdonos birtokába kerülhet, ha elvégzi a ház homlokzatain a szükséges felújítási munkákat. Azóta a lakások tulajdoni lapjára a harmadik nevet jegyezték be, a homlokzat felújítása azonban nem készült el.
Válaszolt viszont lapunknak a beruházó, az ABC International Kft., amely Boros Attila érdekeltsége, akit a Rogán Antal-féle letelepedésikötvény-biznisz fontos szereplőjeként szoktak emlegetni. Guóth Ádám, az ABC Kft. ügyvezetője azt közölte, hogy érvényes építési engedéllyel rendelkeznek a tetőterasz, illetve a felső szint átépítésére, szűk két éve megvettek egy céget, így jutott a birtokukba az ingatlan, és az engedély is, amelyet 2016-ban adott ki a Budavári önkormányzat jegyzője még az előző tulajdonosnak. A közreműködő szakhatóság a fővárosi kormányhivatal I. kerületi építésügyi és örökségvédelmi osztálya volt, tehát az örökségvédelmi szempontokat is érvényesítették az engedélyben - emelte ki az ügyvezető, aki azt állítja, hogy "minden munka és munkafolyamat az örökségvédelmi felügyelet bevonásával, ajánlásával és jóváhagyásával történik, amire kötelezve is vagyunk".
Az ABC International Kft. ezek szerint már egy kész engedélyekkel és kiviteli tervekkel ellátott projektet vett meg 2018-ban. Az előző tulajdonos sem volt akárki, a GBG Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezetője és közvetett résztulajdonosa akkoriban Fodor Gergely volt, ő jelenleg a Budai Várnegyed kormányzati beruházásaiért felelős kormánybiztos.
Guóth Ádám leszögezte, hogy az építési engedélyben foglaltak szerint építkeznek, és "mivel az építési engedélyben nem szerepel 6. emelet ráépítése, ezért magától értetődik, hogy nincs emeletráépítés".
Szerettük volna megtudni objektív forrásból, hogy a befektető túlépítette-e a felső szintet, és ha igen, akkor ez az építési hatóság tudtával/engedélyével történt-e. Elhajtott azonban minket a kormányhivatalhoz tartozó építésfelügyelet, adatigénylésünket azzal utasította el, hogy csak ügyfélnek adhat ki adatokat. Egyelőre a társasház tulajdonosai sem jutottak közelebb a válaszhoz, az építésfelügyelet ugyanis azt kérte, szakértővel igazolják, hogy a vita középpontjában álló tetőterasz valóban közös tulajdonú.
Az ABC azt állítja, nem tesz egyebet, mint végrehajtja az ingatlanai korábbi tulajdonosa és a lakók között 2006-ban kötött megállapodást, megkezdte a leromlott ház felújítását, aminek a fejében övé lehet a terasz. Guóth a teraszról úgy fogalmazott: "nem zártuk el a többi tulajdonost semmitől, csak a jogunkat gyakoroljuk és kizárólagosan használjuk, azt, ami a miénk!" A tulajdonostársak ugyanakkor azzal érvelnek, hogy
a megállapodás 14 éves, azóta nem teljesült, így a terasz tulajdonjoga sem szállt át a befektetőre. Ha most mégis nekiveselkedik a 2006-os projektnek, akkor aktualizálni kell a megállapodás tartalmát.
Legújabban amiatt aggódnak a lakók, hogy új bejegyzés jelent meg az ABC International Kft. Várkert rakpart utcai ingatlanjainak tulajdoni lapján, jelzálogjogot jegyeztek be tavaly decemberben, 130 millió forint erejéig. A lakásokat hitelfedezetként vetette be az ABC, és a lakók a kölcsönt látva még inkább veszélyben érzik a homlokzat felújítását.
A hitelt és a jelzálogot megkapargatva az derül ki, hogy egy Debt-Ivest Kft. nevű cég adott 100 millió forint kölcsönt az ABC-nek, ám nem két magáncég kölcsönügyletéről van szó, a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint az akció az MFB Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukció II. keretében történt. Ez egy 200 milliárd forintos program, a Magyar Fejlesztési Bank a forrást pénzügyi közvetítőkön keresztül teríti, a kiválasztottak egyike a Debt-Invest. Az MFB a kormány bankja, tehát közpénz jut e konstrukció révén az ABC-nek, amely a Várkert rakparti ingatlan tetején építkezik.
A konstrukciót azon mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására találták ki, amelyek "finanszírozási igényét a kereskedelmi hitelintézetek valamely oknál fogva (például magasabb kockázati profil, alacsonyabb igényelt hitelösszeg) nem tudják kielégíteni, s ennek eredményeként egyáltalán nem vagy csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel juthatnak hozzá (…) külső forráshoz". Magyarul:
a hitelből olyan vállalkozások is kaphatnak, amelyekkel a kereskedelmi bankok nem állnának szóba, és a kölcsön szinte mindenre felhasználható.
A pályázónként legfeljebb 100 millió forintos hitel beruházásra, ingatlanvásárlásra igényelhető, de akár éven belüli forgóeszközhitel is lehet belőle. Az ABC a felvett hitelt kizárólag a Várkert 17. szám alatti ingatlan fejlesztésére használja - válaszolta kérdésünkre az ügyvezető. Érdeklődésünkre a hitelt terítő egyik közvetítőnél azt mondták, hogy saját célú lakásvásárlásra nem adható kölcsön, de ha a szerzeményt például bérbeadással hasznosítják, az megfelel a feltételeknek, csak be kell adni egy üzleti tervet a várható megtérülésről.
A lakók korábbi közgyűléseken feszegették is azt a kérdést, vajon nem éttermet vagy más üzleti vállalkozást terveznek a fejük felett, de az ABC Kft. képviselője a lakók szerint rendre úgy nyilatkozott, hogy "Boros úr, a felesége és a gyerekeik" fognak benne lakni. Pedig saját lakás felújítására elméletileg nem adhat hitelt az MFB, illetve a közvetítője, csak ha valamilyen üzleti hasznosítás a terv.
Viszont akármilyen fejlesztésre vették is fel a 100 milliót, az aligha védhető, hogy a hitel felvevője és a közvetítője ugyanazon érdekkörbe tartozik. Márpedig az Igazságügyi Minisztérium e-cégjegyzéke szerint Boros Attila tulajdonos mind az ABC Kft.-ben, mind a Debt-Investben. Megkérdeztük az MFB-t, hogy pénzügyi közvetítőknek tiltják-e, hogy saját érdekeltségű céghálójukba terítsék a közpénzhitelt, azaz belefér-e a szabályzatukba, hogy az MFB pénzét Boros Attila egyik cége Boros Attila másik cégének közvetítse, de a bank nem reagált cikkünk megírásáig.
Volt államtitkárral, milliárdossal és Matolcsy holdudvarával is üzletel
Brüsszel és Budapest között ingázó, kiváló magyar és kínai kormányzati kapcsolatokkal rendelkező üzletembernek írják le Boros Attilát, aki nem ritkán kigyúrt biztonságiak kíséretében mutatkozik. Leginkább Rogán Antallal kapcsolják össze, miután Boros neve forgott a kínai területen árult letelepedési kötvények értékesítésének kulcsfigurájaként. A másik a kínai kapcsolat, Lian Wang, akivel a Hungary State Special Debt Fundot alapították.
Nagy utat tett meg Boros, amíg eljutott a kötvények terítéséig, az ezredfordulón még a Bajnai Gordon vezette Wallis tanácsadója volt, és a csoportnál a Hajdú-Bét vezérigazgatói posztjáig vitte. A wallisos múlt és az ország legnagyobb libás cégének összedőlése nem temette maga alá Borost, néhány év alatt beépült a fideszes hátországba. A Heti Válasz már a legfelsőbb körökkel kötötte össze, úgy tálalta Boros egyik cégfelvásárlását, mint a Rogán-Habony érdekkör akcióját. Más érdekessége is volt az ügyletnek: testvérével, Boros Árpáddal közös cége, a B B Partners Kft. a Titán Holding Zrt.-t szerezte meg, a korábban Puch László egykori MSZP-pénztárnok érdekeltségébe tartozó Metróber Kft. tulajdonosát.
Boros Attila magyarországi céghálója igen szerteágazó, legtöbb cége tanácsadóként van bejegyezve, de akad köztük italkereskedő (Top Wines International Kft.), szerves vegyialapanyag-gyártó (Pandecont Kft.), alapkezelő (Liberty Assets Zrt.) és programozással foglalkozó (Post For Rent International Zrt.) is.
Komolyan veszik topmilliárdos körökben, közös tanácsadó cége (Thyme Invest Kft.) van például Lantos Csabával, a legnagyobb egészségügyi magánbefektetővel, aki valaha az OTP-nél volt főbankár, de később is komoly pozíciókba került, például igazgatósági elnök lett az állami hátszéllel elindított energetikai monstrum, a MET svájci holdingcégénél. Boros kapcsolatai a kormány közelébe is elvezetnek, igazgatósági tag például az egykori egészségügyi államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán által tavaly alapított vagyonkezelőben (Carolina SRS Holding Zrt.). Üzlettársa továbbá a Chempolis Kft. tanácsadó és ingatlanos cégben Patakiné Gramantik Ildikónak. Őt Matolcsy György jegybankelnökhöz közeli körhöz sorolják olyan alapon, hogy munkatársak voltak a gazdasági minisztériumban, később pedig az MNB alapítványokból és cégekből font hálóban kapott tisztséget.
A Boros-cégek közül nemcsak az ABC International Kft. került kapcsolatba az MFB-vel, sőt a mostani 100 millió forintos hitel aprópénznek tűnik a többihez képest. Boros igazgatósági tagja a Post For Rent Zrt.-nek, amelyről magyar startupként szoktak írni, bár a többségét egy hongkongi cég jegyzi - igaz, azt Boros Árpád ügyvédi irodája képviseli -, mellé szállt be tulajdonostársnak az MFB Növekedési Tőkealap. Az MFB más vonalon is finanszírozta a startupot, kockázati tőkealapkezelője, a Hiventures adott 250 millió forintot a cégnek. A legnagyobb dobás persze a már említett, 200 milliárd forintos MFB-hitelkonstrukció, amelynek egyik pénzügyi közvetítője a Debt-Invest Zrt., és hogy mekkorában játszanak a kormánybankkal, jelzi, hogy a közvetítő 12,8 milliárd forintos jelzálogot vállalt be.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
