A határ túloldalán akár 30 ezer felfegyverzett harcos is várhat az izraeli katonákra. A külpolitikai szakértő szerint a Hamász jó előre betárazott mindenből, és hetekre elegendő tartalékaik lehetnek.
Több százezer izraeli katona már felsorakozott a Gázai-övezet határán, a Hamász bejelentette, hogy a múlt szombaton elhurcolt túszok közül 13 meghalt az elmúlt napok izraeli légicsapásainak következtében, közben pedig Izrael felszólította az enklávé északi részén élő egymilliónál is több embert, hogy 24 órán belül hagyják el a területet, és menjenek délre. Minden jel arra utal, hogy rövidesen megkezdődhet az izraeli hadsereg benyomulása a Gázai-övezetbe.
A követekző napok várható forgatókönyvéről beszélgettünk Feledy Botonddal, a Partizán külpolitikai szakértőjével, a Heti Feledy külpolitikai hírlevél szerzőjével.
- Lesz százazföldi támadás?
– Az izraeli hadsereg nagyon eltökéltnek tűnik abban, hogy valóban felépítse azt a műveletet, ami részben a Hamász hatalmának felszámolására, részben pedig a múlt szombaton elhurcolt túszok kiszabadítására irányul. Mindkét cél eléréséhez át kell lépniük a gázai határt, amivel
Szerintem egyértelmű, hogy be fog következni ez a konfrontáció. Nem véletlenül gyűlt össze a határon az a rengeteg katona, és nem véletlenül hívták be a tartalékosokat. Az izraeli újságokat lapozgatva a helyi közvélemény teljes támogatását élvezi a készülődő válaszcsapás, ráadásul az egységkormány is megalakult emögött, ami azt jelenti, hogy innentől kezdve nemcsak Benjamin Netanjahu miniszterelnök döntéséről beszélünk.
– Izrael 24 órán belüli evakuálásra szólított fel az övezet északi részén élő több mint egymillió embert. Ez azt jelentheti, hogy az akció akár órákon belül megkezdődhet?
– Lényegében igen. Egy vagy két napon belül a művelet megindulhat, nem meglepetésre épül, hanem éppen a bizonyosságra, hogy számolni kell vele. A kiürítés lényege nyilvánvalóan a civil veszteségek minimalizálása, de másfelől az is, hogy tisztán lássák, kik azok a milicisták, akik ott maradnak, illetve a terület hatékony és gyors átkutatását is szolgálja az evakuálás.
Már az izraeli válaszcsapások utáni első 36 órában 120 ezernél is többen hagyták el otthonukat a Gázai-övezeten belül, miközben mindössze egy kétharmad Budapestnyi területről beszélünk. Ha így nézzük, az otthonukat elhagyók száma most annak a közel nyolcszorosára fog ugrani, ha egyáltalán betartják ezt a kérést. A Hamász ugyanis felszólította a lakosságot arra, hogy maradjanak otthon. Ők feltehetően az elmúlt évtizedekhez hasonlóan élő pajzsként szeretnék használni az embereket. Az izraeli túszokat is vélhetően részben olyan létesítményekbe viszik, ami ellen légitámadás várható, hogy így próbálják elodázni a bombázást. Vagyis a lakosság jelenléte összességben a Hamászt segíti.
– A várható izraeli akció inkább a túszok kiszabadításáról, vagy inkább a bosszúról szól?
– Az biztos, hogy két célja van, és ebből az egyik a túszok kiszabadítása. A másik azonban nem is annyira a bosszú, hanem a Hamásszal való végleges leszámolás szándéka, vagyis a Gázát irányító de facto szervezet felszámolása. Ez közel lehetetlen küldetés. A szervezet vezetői eddig sem Gázában töltötték a napjaikat, hanem jóval kényelmesebb körülmények között, hol Katarban, hol pedig Törökországban. Ez azt is jelenti, hogy
Továbbá azt sem lehet kizárni, hogy a korrupció segítségével vagy egyéb bejáratott hálózatok mentén a Hamász emberei az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigeten is meg tudják magukat húzni. Vagyis ez az üldözés nem tud teljesen lezárulni Gáza határainál. Ezért sem lesz a Hamász teljesen felszámolható, viszont a fenyegetettség izraeli szempontból radikálisan csökkenthető.
– Mennyi esélye lehet Izraelnek arra, hogy a lassan egy hete elrabolt túszokat kiszabadítsák?
– A Hamász terroristáinak Izraelen belüli eddig kiderült atrocitásait elnézve,
Azért vitték magukkal őket, hogy részben ezeket a támadásokat próbálják megakadályozni, ezért is jelentették be, hogy minden figyelmezetés nélküli izraeli támadásnál kivégeznek túszokat. De ha a Hamász helyzetén már nem segíthetnek, akkor az Iszlám Államhoz hasonlóan inkább kommunikációs szempontból használhatják fel a foglyokat. Ahogy eddig is terjedtek brutális felvételek a közösségi médiában arról, hogy mit műveltek egyes izraeli telepeken, úgy lehet, hogy most is ilyen videókat fogunk látni valamikor két héten belül.
– Érezhető az általános szimpátia Izrael irányába a múlt szombati támadás óta. De vajon ha ez a szárazföldi akció elkezdődik, elérkezhet-e egy olyan pont, ahol ez átfordul és a világ azt mondja, hogy ez már túl sok?
– A palesztin-izraeli kérdés évtizedek óta az európai politikát is megosztja. Jean-Luc Mélenchon francia radikális baloldali politikus még a hétvégi támadás után sem volt hajlandó terroristának nevezni a hamászosokat. Vagyis bizonyos szempontból ez a megosztottság adott. Nem vagyok biztos abban, hogy bármilyen sajtótudósítás a hamarosan bekövetkező műveletről meg tudja majd mozdítani ezeket a törésvonalakat. A kérdés sokkal inkább az, hogy a Gázai-övezet mellett kitör-e máshol konfliktus.
Emiatt Izraelnek is nagyon elővigyázatosnak kell lennie, hogy ne keveredjen rögtön egy kétfrontos háborúba. Ez viszont csökkenti a nagyságrendjét a várható gázai beavatkozásnak, hiszen készenlétben kell lenniük az ország másik oldalán is.
– És a közvélemény? Most még mindenki Izrael oldalán áll, de már megjelentek azok a videók a közösségi médiában, amik az izraeli légicsapások utáni embertelen állapotokat mutatják be a Gázai-övezetben.
– Szerintem szerencsétlen dolog összekeverni önmagában a palesztin-kérdést azzal, amit a Hamász vezetése és az általa kiképzett terroristák most művelnek. Ezeknek a vezetőknek van neve, felelőssége, és nemcsak a saját fegyvereseik életével játszanak, hanem
Ráadásul a mostani akciót egy olyan altatás készítette elő, amikor Izraellel elhitették, hogy a gazdasági előnyökért cserébe már nem akarnak fegyvert használni, ezzel pedig növekedhetett a Gázából Izraelbe dolgozni átjárók száma. Ezért is érhette sokként az izraelieket a támadás. Több nyugati partnere is emlékeztette Izraelt a háborús jogszabályok betartásának szükségességére, többek között Joseph Borrell uniós külügyi főképviselő.
– Mennyi tartaléka lehet a terrorszervezetnek úgy, hogy már most sincs víz, áram és üzemanyag a blokád miatt a területen? És honnan szerezhetnek utánpótlást?
– Amennyit látunk a radikális iszlamista fegyveresek magatartásmintái alapján, erre már fel lehetnek készülve. Szinte biztos, hogy a néhány ezer harcosuk ellátására jó előre betáraztak tartalékokat titkos alagutakban és egyéb biztonságos helyeken.
De ilyenkor az is előfordul, hogy egyes harcosok a civil lakosság közé keverednek. A fő kérdés a muníció, hiszen most már fegyverekből és lőszerekből újat biztosan nem tudnak bevinni. De ne felejtsük el, hogy alig egy hónapja az izraeli hatóságok több tonnányi Törökország felől érkező robbanóanyagot foglaltak le, és valahogy az a közel 3000 rakétányi alapanyag is bejutott Gázába, amit egy hete kilőttek Izraelre, és még mindig zajlik a rakétázás Gázából Izrael irányába. Mindezek alapján azt gondolom, hogy néhány heti tartaléka biztosan lehet a Hamásznak.
– Hány Hamász fegyveres várhatja az izraeli hadsereget a határ túloldalán?
– 1000 és 3000 között lehet a száma azoknak, akik aktívan részt vettek a múlt heti támadásban. De a Gázai-övezetben nemcsak a Hamász működik, hanem például az Iszlám Dzsihád és más szervezetek is. Velük együtt
Nagy kérdés, hogy egyszerre képesek lehetnek-e ennyi embert felfegyverezni, ahogy az is, hogy egy ilyen helyzetben a lakosság részéről hányan csatlakoznak hozzájuk.
