A vasút állandósult késései miatt tüntettek csütörtökön a Keleti pályaudvar előtt néhány százan. Míg az utasok a kimaradó vonatokról és elégtelen szolgáltatásról beszélnek, a vasúti dolgozók balesetveszélyesnek tarják a létszámhiányt. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója Homolya Róbert is elismerte korábban, hogy jogosak a társaságot ért kritikák. Azt sem titkolta, hogy nagyjából ezer fős létszámhiánnyal küzdenek.

A vasutas szakszervezetek az elvándorlás megállítására a gazdasági növekedést figyelembe vevő béremelést szorgalmaznak, ezen felül fejenként 3 millió forintos extra hűségjuttatást szeretnének. A volánosoknál először cégen belül kell kiegyenlíteni a béreket, de mindkét társaságnál cél, hogy ne maradjanak le jobban a versenyszféra fizetéseitől, illetve zárkózzanak fel hozzá. A közlekedési cégek már kezdeményezték a munkáltatónál, hogy kezdjék meg a bértárgyalásokat.

Rugalmasabb bérmegállapodás kell

A 2017-2019-re vonatkozó, hároméves bérmegállapodás 13-12-5 százalékos emelésről szólt a MÁV-nál, és az idei évre belőtt 5 százalék kevésnek tűnik, miközben a versenyszférában idén is két számjegyű a bérnövekedés. Az 5 százalékot csaknem elviszi az infláció, igaz, valamelyest javít a helyzeten, hogy júliustól a 2 százalékos járulékcsökkentést is béremelésre fordította a MÁV. A Policy Agenda szerint 5-6 százalékos emelés mellett ismét nőhet a különbség az állami és a versenyszféra bérei között, ami további elvándorláshoz, munkaerőhiányhoz, a szolgáltatási színvonal romláshoz vezethet.

A Vasutasok Szakszervezetének elnöke, Meleg János szerint a hároméves megállapodások hátulütője az volt, hogy nem lehetett ennyire előre látni. Tanultak belőle, így új koncepciót készítettek a többi vasutas szakszervezettel egyetértésben. A bérmegállapodásban nem konkrét százalékokat határoznának meg, mint eddig, hanem azt szeretnék, hogy a béremelésnél a MÁV vegye figyelembe a gazdaság teljesítőképességét is. Számoljon a GDP-növekedéssel, az inflációval, és legyen benne bérfelzárkóztatási elem is, 2020-ban plusz 2 százalék, a következő évben plusz 3 százalék. Ez összességében újra két számjegyű emelést jelenthetne.

Meleg János, a Vasutasok Szakszervezete érdekvédelmi elnöke. Fotó: Komka Péter/ MTI

30 milliárdot kérnek munkahelymegtartásra

A szakszervezet nemrég levélben fordult az elnök-vezérigazgatóhoz, a létszámkrízisre kezelésre hűségmegállapodást javasolt, magyarul azt: adjanak hűségpénzt. Azaz kössenek öt évre szerződést a dolgozókkal azzal, hogy ha addig nem hagyják el a pályát,kapjanak összesen 3 millió forintot előre

(ami 50 ezer forint havi pluszt jelent). Szerződésszegés esetére pedig kössenek ki visszafizetési kötelezettséget. Ez a szakszervezet számításai szerint nagyjából 30 milliárd forintjába kerülne az állami vasúttársaságnak, és jó eséllyel megfékezné a további létszámcsökkenést.

Az elvándorlás nem állt meg

Az elvándorlást ugyanis nem állította meg a három év alatt elért átlagosan 31 százalékos alapbéremelés. És az sem, hogy egyes frekventált munkakörökben az emelés elérte a 60 százalékot három év alatt. Az átlagos alapbérfejlesztés havi 90 ezer forint volt, a bruttó átlagbér pedig mintegy 130 ezer forinttal nőtt 2017 óta - a különbség a pótlékokból adódik. Az elővárosi és fővárosi bérek általában még magasabbak, és van külön budapesti pótlék is.

A szakszervezetek is próbálnak abban segíteni, hogy fel tudják tölteni a hiányzó létszámot, hiszen nagyon leterheltek a dolgozók. Sokan betegszenek meg, növekszik a halálos betegek száma, idősödik a gárda.

Inkább lemondanának a karácsonyi jutalomról

Az érdekképviselők azt szeretnék, hogy a létszámhiány miatt idén megmaradó béreket is alapbérfejlesztésre kapják meg, még az év végéig. Inkább lemondanának az egyszeri karácsonyi jutalomról azért, hogy az alapbér, amire minden hónapban számíthatnak, jobban nőjön. Ezt a szakszervezeteknek még el kell fogadtatniuk a dolgozókkal is.

A minimálbér és bérminimum jelentős emelése már eddig is jelentős bértorlódást okozott, és ez fokozódhat a jövő évi 8-8 százalékos emeléssel. Amikor például a váltókezelő már majdnem annyit keres, mint a vonatokat irányító forgalmi szolgálattevő, az komoly bérfeszültséget okoz, és ettől tart a szakszervezet.

Tenni kell, hogy maradjanak az emberek

Előremutató lépés volt a hároméves bérmegállapodás, elismerése annak, hogy a vasutasok bére lemaradásban volt a versenyszférához képest. Hosszú távú hatás azonban csak akkor lesz, ha folytatódik a béremelés - nyilatkozta a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke, Barsi Balázs.

Az eddig emelés csökkentette, de nem állította meg az elvándorlást a mozdonyvezetőknél sem. Az árufuvarozás ma már liberalizált, és a magánszektorban még mindig 20-25 százalékkal magasabb lehet a havi átlagos bruttó alapbér. Viszont a munkáltatási feltételek a MÁV mellett szólhatnak, hiszen van kollektív szerződés, és a szakszervezet tudomása szerint a pótlékok is jobbak, mint a magánfuvarozásban. Egyébként a magánvasutak között is jelentős a szórás a béreknél: havonta 200-250 ezer forint is lehet nettó bérben a különbség, attól függően, hol dolgozik.

Fotó: Kovács Attila/MTI

Túlórával, éjjel, nappal

Barsi reagált a MÁV kommunikációs vezetője, Loppert Dániel nyilatkozatára is, amely szerint átlagosan havi bruttó 650 ezer forint a mozdonyvezetők bére, és van, aki egymilliót is keres. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, az átlagos alapbér 390 ezer forint - a 650 ezer forint túlórával, pihenőnapon, ünnepnapon elrendelt munkával és a rendszertelen (esti, éjszakai, hajnali) munkavégzés miatt kifizetett pótlékokkal jön csak ki.

Utánanézett, mindössze tízen vannak, akik az árufuvarozásban legalább 40 évnyi MÁV-os múlttal havi bruttó egymillió forintot is megkeresnek mozdonyvezetőként, szintén pótlékokkal, túlórákkal és a speciális utazási térítéssel együtt.

Először a cégen belüli bérkülönbségeket kell eltüntetni

A Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke Baranyai Zoltán a 24.hu-nak elmondta, miért nem alakítottak ki még egységes álláspontot a jövő év, illetve évek bérfejlesztéséhez. Jelenleg hét cég, hét kollektív szerződés, hét különböző bérrendszer, jövedelmi szint van a menetrendszerű buszos személyszállításban. Október elsejétől viszont a hat buszos közlekedési központ beolvad a Volánbusz Zrt.-be. Ezért bérharmonizációra van szükség, amihez pénz kell.

  • Azt nem lehet, hogy egy kalapba öntik a béreket, és aztán újraosztják egységes elvek alapján, mert azzal sokan rosszul járnának.
  • Annyi pénzt pedig valószínűleg nem kapnának, hogy a legmagasabb bérekhez igazítsák a rendszert. A szakszervezet ezért fokozatos, ütemes közelítést, felzárkóztatást szeretne, de ehhez is több pénzre van szükség, mint egy átlagos bérfejlesztéshez.
  • Azt szeretnék, hogy minden dolgozó kapjon jövőre emelést, de differenciáltan, hogy a Volán-vállalatok között meglévő bérkülönbségek a létrejövő új cégben mérséklődjenek, és minél hamarabb egységessé váljon a bérrendszer.

Muszáj, hogy 2020-ra legyen ebből valami, különben még több autóbusz-vezető vándorolhat el - nyomatékosította Baranyai Zoltán.

2018-ban bruttó 298 és 340 ezer forint között volt az átlagos alapbér a különböző társaságok sofőrjeinél, az idén 320 és 360 ezer forint között lehet - a szakszervezeti vezető szerint tehát 20 százalék feletti lehet az átlagkeresetek közötti különbség. Az átlag mögött azonban akár 50 százalékos vagy magasabb eltérés is előfordul, például az autóbusz-vezetőknél ugyanolyan teljesítmény mellett, az eltérő besorolási bér, és a különböző pótlékrendszerek miatt.

Ráadásul súlyos hiány van autóbusz-vezetőből, mintegy 10-15 százalékos, de helyenként ennél is rosszabb a helyzet.

Minden autóbusz-vezető évente átlagban durván egy hónapot túlórázik, és a szabadságát is csak egy újabb hónap túlóra terhére tudja kivenni. 9500 járművezető van - ha a két hónapos átlagos túlórát nézzük, akkor 1500 sofőr hiányozhat összesen.

Az elnök szerint október második felében ülhetnek le tárgyalni a bérekről - addigra kialakítják egységes álláspontjukat.

Kiemelt kép: Máthé Zoltán / 24.hu


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!