A nyugdíjszakértő szerint a magyar nyugdíjak még így is magasabbak maradnak, mint Romániában, az átlagnyugdíj jövőre elérheti a 227 ezer forintot. De a rendszer sok sebből vérzik, a nagyon szegény nyugdíjasok egyre lejjebb csúsznak.
Péntektől kapják kézhez a mintegy 2,5 millió magyar nyugdíjas az emelt összegű nyugdíjat. Mivel az idén januári 15 százalékos emelésnél magasabb lett az éves infláció, ezért az év elejéig visszamenőleg minden nyugdíjas további 3,1 százalékos korrekciót kap novemberben, ami Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint átlagosan 78 ezer forint többletet jelent ebben a hónapban.
Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News online portál alapító-főszerkesztője szerint azonban ennél jóval magasabb volt a magyar nyugdíjasok inflációérzékelése.
– Az idei inflációt figyelembe véve mennyire lehetnek most elégedettek a nyugdíjasok?
– Van esély arra, hogy az idei nyugdíjasinfláció nem lesz sokkal magasabb, mint a kormányzat által becsült 18,5 százalék. Bár az általam ismert összes szakértői elemzés és a saját véleményem szerint is inkább 19,1-19,5 százalék között lehet majd a valójában mérhető nyugdíjasinfláció erre az évre, de ez csak jövő februárban derül ki, ám erre az esetleges 0,5 százalékos különbözetre már nem számíthatnak a nyugdíjasok.
Márpedig a nyugdíjasok jelentős része a teljes nyugdíját élelmiszerre, rezsire és gyógyszerekre költi. A nyugdíjasszervezetek nehezményezik is, hogy minden nyugdíjemelés körülbelül egyharmada azonnal visszamegy az állami költségvetésbe, hiszen ők is fizetik az áfát, meg kell fizetni az élelmiszerárakban jelentkező kiskereskedelmi különadót, a jövedéki adókat, vagyis minden 100 forint nyugdíjemelésből 30-35 forint azonnal vissza is kerül az államhoz. Ezért reálisabbnak tartottak volna most egy 4-4,5 százalékos emelést.
– Vagyis az átlagosan 78 ezer forint nem kompenzálja teljes mértékben a nyugdíjasok megemelkedett kiadásait visszamenőleg?
– Ez az összeg eleve egy kicsit túlzás. Abból indultak ki ugyanis, hogy vették a jelen pillanatban érvényes átlagnyugdíjat, ami 210.800 forint a KSH szerint, holott a januári emelés utáni átlagnyugdíjat kellene alapul venni, ami csak 208.500 forint volt. Előbbi számot az idén frissen nyugdíjazottak húzták fel, de ők még nem részesültek az év eleji 15 százalékos emelésben. Ezért valójában az alacsonyabb összegre kellene vetíteni az emelést, hiszen ezeket az összegeket korrigálták további 3,1 százalékkal. Vagyis ha a mostani korrekció alapjának a 208.500 forintot vesszük, akkor
– Jövőre 6 százalékos inflációval számol a kormány, emiatt ekkora lesz a nyugdíjemelés mértéke is 2024 januárjában. Mennyire lehet reális ez az inflációs várakozás annak tükrében, hogy az ideit is jóval alábecsülték, ráadásul jövőre 15 százalékos minimálbér-emelés jöhet, de jelentősen emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója is?
– Sokan talán már elfelejtették, de 2023-ra még 5,2 százalékos inflációt várt a kormány, amit decemberben egy kormányrendelettel gyorsan megváltoztattak 15 százalékra. És látjuk, hogy még ez a feltételezés sem volt elég. A 2024-re várható 6 százalékos inflációs előrejelzés azonban a jelenlegi elemzői várakozások szerint még úgy is tartható, ha figyelembe vesszük az említett, egyébként inflációnövelő tényezőket is.
– A januárban esedékes 6 százalékos emelés forintban kifejezve mit jelent majd az átlagnyugdíjnál?
– A mostani emelés után 214.500 forint körül lesz az átlagnyugdíj, és ha ezt emeljük 6 százalékkal, akkor
Bár ez nagyon jól hangzik forintértékben, de az infláció emelkedése miatt valójában ez az összeg éppen hogy csak tartja majd az értékét. Szerintem azonban érdemes inkább a mediánnyugdíjjal számolni. Ez a jelenlegi 186.000 forintos összeg az, aminél a magyar nyugdíjasok egyik fele kevesebbet, a másik fele pedig többet kap. A novemberi korrekció után ez emelkedik 191.000 forint fölé, jövő januártól pedig az újabb 6 százalékos emeléssel meghaladhatja a 203.000 forintot. Vagyis végre a mediánnyugdíj átlépheti a 200.000 forintos határt.
– A magyar nyugdíjak európai összevetésben hol helyezkednek el a rangsorban?
– Sajnos nem sokat büszkélkedhetünk a nyugdíjakkal kapcsolatban. A fogyasztási korrekcióval megállapított európai rangsorban változatlanul az utolsó harmadban kullogunk, csak néhány ország van mögöttünk. Egy esetleges nyugdíjreform kapcsán felmerülő nyugdíjrendezés erőteljesen ráférne Magyarországra. De ne felejtsük el, hogy a magyar nyugdíjrendszer soha nem lehet jobb, mint a hazai gazdaság állapota. Tehát
Vagyis az ország állapotánál nem lehet jobb a nyugdíjrendszer állapota sem.
– Egy 2022-es kimutatás szerint a román nyugdíjak még biztosan alacsonyabbak voltak a magyarnál. Azonban a napokban 40 százalékos nyugdíjemelést jelentett be a szomszédos ország. A jövő szeptembertől érvénybe lépő vaskos emelésnek köszönhetően megelőznek minket a románok?
- Érdemes tudni a román nyugdíjrendszerről, hogy jelenleg mindenféle szempontból mögöttünk vannak. Egy jóval nagyobb országról beszélünk, ahol most 5 millió nyugdíjas él, ami nagyjából a duplája a magyar nyugdíjasok számának. Ehhez képest a jövő évi magyar nyugdíjkassza 6019 milliárd forint, míg a 2024-re, a 40 százalékos emelés után tervezett romániai kassza még mindig csak 11.000 milliárd forint lesz. Vagyis
Egyelőre azonban még nem látszik, honnan fogják Romániában előteremteni azt az összeget, ami fedezi ezt az óriási emelést. Arról nem is beszélve, hogy milyen hatása lesz majd ennek az ottani inflációra. Egyelőre az biztos, hogy a januárra tervezett 13,8 százalékos emelést szerintem végre tudják majd hajtani.
– Magyarországon is átfogó nyugdíjreform készül, melyet 2025. március 31-ig törvénybe kell foglalni. Az ehhez szükséges nemzetközi szakértői vizsgálatok idén év végére készülhetnek el. Itthon is a romániaihoz hasonló léptékű reform és nyugdíjemelés történhet?
– Biztosan nem. A nyugdíjreformról szóló uniós egyeztetések kapcsán két téma került előtérbe. Ezek közül az egyik az volt, hogy a magyar nyugdíjkorhatár jövőbeni meghatározását kössük a 65 éves korban várható további élettartam meghatározásához és ez innentől kezdve legyen automatikus, ne pedig politikai döntés legyen a jövőben. Ezt már 13 ország csinálja az Európai Unióban, vagyis különösebb politikai és demográfiai kockázat nélkül be lehet vezetni nálunk is. A másik javaslat pedig a hazai nyugdíjrendszer méltánytalanságaink enyhítésére vonatkozott. Utóbbival kapcsolatban nem sok konkrétum szivárgott ki. Véleményem szerint ebben az esetben a nyugdíjemelési eljárás méltánytalanságainak elhárításáról lehet szó. Ha így van, akkor a szolidaritás elve is újra megjelenhetne a magyar nyugdíjrendszer vezérlőelvei között.
hanem megpróbálja különféle jövedelemtranszferekkel a legkisebb nyugdíjban részesülőket jobban támogatni a nyugdíjemelések során. Mindezt úgy, hogy lehetőleg ne a magasabb nyugdíjjal rendelkezőket megillető forrásokból vonjon el. Erre tökéletes lehetne például a 13. havi nyugdíj visszavezetése miatt okafogyottá váló nyugdíjprémiumra félretett összegek egyfajta szolidaritási alappá alakítása,
– Ha már nyugdíjreform: véleménye szerint van olyan eleme bármely jól működő európai rendszernek, amit érdemes lenne átvenni itthon is?
– Először is fontos lenne tanulmányozni az összes jól működő, de legalábbis a magyarnál jobban működő rendszert. Nagyon hiányzik a hazai rendszerből, hogy nálunk nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér. Magyarországon óriási túlsúlyban van az állami nyugdíj, emellett van egy viszonylag gyenge öngondoskodási pillér, és
A foglalkoztatói pillér lényege, hogy a munkáltató felelőssége is megjelenik a dolgozók nyugdíjának biztosításában. Jó példa lehet előttünk a nemrég kialakított lengyel modell, amit a brit minta alapján hoztak létre. A briteknél ugyanis minden olyan munkavállaló, aki elmúlt 20 éves és évi legalább 10 000 fontos keresettel rendelkezik, a bruttó keresete 5 százalékát beutalja egy foglalkoztatói nyugdíjalapba, amit a munkáltató a kereset 3 százalékával egészít ki, ehhez pedig az állam 1 százalékos adótámogatással járul hozzá. Képzeljük el, hogy ez mekkora összeget jelent, mire az ember nyugdíjba megy. De ugyanilyen fontos lenne a magyar nyugdíjskála kiegyenesítése is.
ami nem éppen arra sarkallja az embereket, hogy minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon és minél később menjenek nyugdíjba.
