Negyvenmilliárd forint elszámolásán kaphatott össze a kukaholdingként ismert NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és a könyvvizsgálója - értesült a Népszava. Ezért nincs még mindig leadott mérlegbeszámolója az állami cégnek, holott május vége volt a határidő. Utánajártunk, mi a következménye a határidőmulasztásnak.
Pont a múlt héten volt egy ügyünk, hogy a tavalyi beszámoló letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt törölték az ügyfelünk adószámát (hozzáteszem, nála pont hibáztak, de ez más kérdés)
- meséli Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda cégvezetője. Olyannyira nem kirívó az ilyen eset, hogy egy vállalkozás gazdálkodását tükröző beszámoló (mérleg, eredménykimutatás) el nem készítése, közzé nem tétele miatt évente sok céget szüntetnek meg, ennek a folyamatnak az első lépése az adószám törlése.
Már amelyiknek a törvénysértését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem nézi el. Mert úgy fest, egy cég biztosan van ma Magyarországon, amellyel szemben végtelenül türelmes a más vállalkozások esetében oly szigorú NAV. Az állami kukaholding öt és fél hónappal a május végi határidő lejárta után sem adta le a 2017. évi beszámolóját. Megkerestük őket, hogy mikor fogják, de válasz helyett hallgatnak.
Amikor egy cég nem tartja be a törvényt,
- a NAV dolga felszólítani a vállalkozást, hogy 30 napon belül tegye közzé a dokumentumokat.
- Ha ekkor sem teszi meg, akkor az adóhatóság újabb 30 napos határidővel még egyszer felszólítja a céget - és 200 ezer forintos bírsággal nyomatékosítja felhívását.
- Ha ekkor sem tesz eleget a közzétételi kötelezettségnek a cég, akkor a NAV törli az adószámát és kezdeményezi a megszüntetését.
- A cégbíróság pedig 20 napon belül megszűntnek nyilvánítja a renitens vállalkozást
- ismerteti a főszabályt Molnár Tamás cégjogász.
A törvény azonban lyukas, mert nem írja elő a NAV-nak, mikor indítsa a folyamatot: nincs arra előírás, hogy a minden cégre érvényes május végi határidő letelte után mennyi időn belül szólítsa fel a beszámolóval adós céget a hiány pótlására.
Az adóhatóság tehát jogi oldalról megközelítve szabályosan jár el, morális, igazságossági szempontból már kevésbé: tömegével vannak a beszámolókészítési kötelezettségre fittyet hányó vállalkozások, amelyeknek az adószámát törli és a vállalkozás megszüntetését kezdeményezi, az állami kukaholdinggal szemben azonban meglehetősen nagylelkűnek mutatkozik. Okkal tűnhet úgy, hogy kettős mércét alkalmaz a hatóság.
Pedig nem valami balszerencsés esettel állunk szemben a kukaholding esetében. Fennállásának első teljes éve 2016-ban volt, arról sem sikerült időben leadni a beszámolót, ott bő négy hónapos csúszással teljesítette a törvényi kötelezettségét az NHKV.
Részletesebben a könyvvizsgáló kifogásai
A hulladék-, illetve az önkormányzati, továbbá a számviteli és adótörvény nem állt összhangban egymással, és a vitás kérdéseket tisztázó álláspontok még nem álltak rendelkezésre az illetékes igazságügyi és nemzetgazdasági tárcától.
A könyvvizsgáló a szabályozás rendezéséig "jelentős adókockázatokat" említett, és a kockázatok csökkentésére a kukaholding feltételes adómegállapítási kérelmet terjesztett elő, de a mérlegzáráskor ennek elbírálása sem fejeződött be.
A kimutatott árbevétel tartalmazta az FKF által 2016. második és harmadik negyedévében kiszámlázott 13,3 milliárd forintos díjat. A vitatott helyzet rendezése azonban a két társaság között nem történt meg teljes körűen.
Pontosan nem tudni, mi okozta a jelentős időtúllépést, de a könyvvizsgáló jelentése komoly gondokra utalt, korlátozott véleményt fűzött a beszámolóhoz, amelyet hitelesítenie kellett. (Kicsit bővebben a keretes részben írunk róla.) Például a vitás helyzetet nem rendezte időben a kukaholding a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-vel, jelentős adókockázat merült fel, és a társaság tevékenységét meghatározó törvények nem álltak összhangban egymással. Pedig ezek a törvények senki mástól nem függenek, mint a kormányoldaltól. Úgy hozták létre az NHKV-t, hogy a jogszabályi környezethez nem igazították hozzá - vagy fordítva.
Most, ha lehet mondani, talán még nagyobb a káosz a számok körül - és nem csak az utcán, ahol már az országban oly sok helyen marad ott a szelektív vagy éppen a zöld hulladék -, információink szerint ugyanis a könyvvizsgálók nem hajlandók adni a nevüket a beszámolóhoz. Nem egyszerűen hiány van a kukaholdingnál, a fő probléma, hogy nem is tudják megmondani, valójában hány milliárd a deficit. Két évvel az indulás után sem működik flottul a számlázás, és az sem tiszta, hogy az egyes szemétszállító cégeknek - köztük a legnagyobbnak, a fővárosban szolgáltató FKF-nek - mennyivel lóg a kukaholding.
Bár önmagában azon is van mit csodálkozni, hogy miért nem lehet megoldani, hogy a NAV automatikusan kapjon értesítést arról, ha egy vállalkozás nem tartja be a beszámolókészítési és -közzétételi határidőt (például a céginformációs rendszer küldhetne automatikus üzenetet a határidő lejárta után pár nappal), a kukaholding esetében a hatóság tétlensége nyilvánvaló. Az NHKV tavalyi blamázsával több újságban, portálon is foglalkoztak, és idén is így volt.
Ha mást nem, ezeket a cikkeket tekinthetné jelzésnek a NAV - már ha be akarná tartatni a törvényt a kormányzati akarattal létrehozott kukaholdinggal.
Beszédes a két főszereplő hallgatása. Hiába kérdeztünk rá ugyanis mind a NAV-nál, mind a kukaholdingnál, hogy egyáltalán történt-e az adóhivatal részéről felhívás a hiánypótlásra, kezdeményezte-e a hivatal az adószám törlését és a cég megszüntetését, az adóhivatal arra hivatkozva pattintott le minket, hogy adótitok miatt nem válaszolhat, a kukaholding egyszerűen semmit sem reagált. De a NAV a végtelen türelmére, kettős mércére utaló kérdéseinkre sem válaszolt.
Államtitkárt kéne elmeszelni - retorziók
A kukaholding vezetőinek is van félnivalójuk - már ha a törvény szellemét nézzük és elvonatkoztatunk a hatóságok félrenézésétől.
De ami még pikánsabb: a kukaholding igazgatósági elnöke volt annak alapításától az a Weingartner Balázs, aki idén év közben több szinttel feljebb lépett, kinevezték fenntarthatóságért felelős államtitkárnak, és ebből a pozícióból felügyelheti most a volt cégét.
Ha úgy szűnik meg egy cég, hogy tartozások terhelik, és ezek megfizetésére nincs elegendő vagyon, akkor a bíróság eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben
- vezető tisztségviselő,
- korlátlanul felelős tag,
- korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.
Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig
- nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást,
- nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává,
- egyéni cég tagjává,
- nem lehet cég vezető tisztségviselője.
De büntetőjogi felelősség is felmerülhet. Ha nem készül el a beszámoló, vagy nem kellő alapossággal, vagy ha a felmerült hiányosságok az adott cég anyagi helyzetének átláthatóságát megakadályozzák, a vagyoni helyzetének ellenőrzését meghiúsítják, akkor akár 3 évig történő szabadságvesztést is kiszabhatnak a felelősre - foglalja össze a személyeket érintő esetleges retorziókat Molnár Tamás.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
