A legenda szerint Thalesztrisz, az amazonok királynője, meghallva, hogy Nagy Sándor a perzsák legyőzése után keletre vonul a seregével, kihasználta az alkalmat, hogy randevút beszéljen meg a világhódítóval - írja a Múlt-kor.hu. A királynő háromszáz kísérőjével járult audienciára a makedónok királya elé, és nem kertelt: a források szerint ugyanis, amikor megkérdezték Thalesztriszt, hogy mit szeretne, azt felelte, hogy örököst akar foganni Nagy Sándortól. Az uralkodó ugyanis méltónak találtatott, és
az amazonok királynője kiválasztotta arra, hogy lányának apja legyen.
A történet hitelességében már az ókori szerzők közül is sokan kételkedtek, de sokan beleszőtték saját Nagy Sándor-történetükbe. Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkájában is felsorolja azokat a szerzőket, akik elhitték a történetet, és azokat is, akik nem. Némi gúnnyal még hozzátette, hogy amikor az előbbiek egyike, Onészikritosz, felolvasta a művének ezt a szakaszát Lüszimakhosznak, Nagy Sándor egyik hadvezérének, az nemes egyszerűséggel megkérdezte, "és én hol voltam akkor?"
Annak ellenére, hogy Plutarkhosz magának Nagy Sándornak a levelezésére is hivatkozik a kételkedése során, Nagy Sándor története regényes formában mégis igen sokáig fennmaradt, és újabb elemekkel egészült ki. Az eredeti szerzőt Pszeudo-Kalliszthenésznek tekintik a történészek, aki a híres görög történetíró nevét felhasználva írta meg Nagy Sándor életrajzát, vélhetően a Kr.u. III. századi Egyiptomban.
