A magyar emberek kétharmada vallja magát stresszesnek, a megkérdezettek fele az elmúlt hónapokban jóval többet aggódik - derült ki az Ipsos és a Huawei Technologies tíz országban végzett, nemzetközi kutatásából. A 66% kiugróan magasnak számít, Európában a magyarok a legstresszesebbek. A koronavírus drasztikus változást hozott, felforgatta mindennapjainkat, a szorongás és a stressz pedig kihatással van megszokott életünkre: a magyar emberek közel fele (44%) fáradékony, 21 százalékuknak érezhetően csökkent az önbizalma.
Az Ipsos nemzetközi, fogyasztói elégedettségi felmérésében arra kereste a választ, hogyan változott meg a lakosság életmódja és életminősége a Covid-19 megjelenése óta. A 1,5 méteres távolság, a kötelező maszkviselés és a nyitvatartási korlátozások miatt kénytelenek voltunk gyökeresen megváltoztatni szokásainkat, életstílusunkat.
A mintegy 10 európai ország lakosaival végzett kutatásából kiderül, a magyarok 22 százaléka szerint rosszabbodott az életminőségük az elmúlt néhány hónapban. Legtöbben a pénzügyi helyzetük romlását tapasztalták, (37% érzékelt negatív változást ezen a téren), majd a fizikai állapot következett: 24% vélte úgy, hogy rosszabb bőrben van a pandémia megjelenése óta, sőt, romlott a válaszadók alvásának a minősége is (25% nyilatkozott így). A széles körben elterjedt stressz letaglózó, figyelembe véve, hogy a megkérdezettek 66% vallja magát közepes mértékben vagy nagyon stresszesnek, és ennek nagy része a közelmúlt változásaiból adódik (48% szerint emelkedett a stressz-szintje az elmúlt pár hónapban). A felmérés azt mutatja, hogy szinte minden vizsgált európai országban megváltozott az emberek stressz szintje. A hazai válaszadók a stressz legfőbb okaiként a pénzügyi nehézségeket, a bizonytalanságérzetet, az egészségügyi problémákat, valamint a munka elvesztésének félelmét jelölték meg. Az első szempont a válaszadók 49 százalékát zavarja, a másodikat és a harmadikat pedig 35, illetve 27 százalékuk említette. A teljes európai népesség esetében a leggyakrabban jelzett stressztényezők közé tartozik az anyagi helyzet és az alvás minősége. Érdekes módon a felmérésből az is kiderült, hogy az emberek 22% elégedetlen az életének jelenlegi minőségével, míg 30 százalékuk az alvás minőségével és 25 százalékuk testalkatával.
Az állandó bizonytalanság kicsinál
A stabilitás hiánya és az állandó bizonytalanság miatt kényelmetlenül érezzük magunkat és idegesebben reagálunk a körülöttünk zajló eseményekre. Érdekesség, ahogy mindegyikünk másképp reagál a stresszre, úgy sokféle megoldást alkalmazunk ennek enyhítésére. A beszélgetés családtagokkal, barátokkal (93%), valamint a zenehallgatás (91%) a leggyakoribb, de előkelő helyen szerepel a stresszoldásban az önmagunkra fordított idő (87%), a filmek, sorozatok nézése és egy kellemes séta (egyaránt 84-84%).
A válaszadók 70 százaléka utazással kapcsolódik ki, ugyanakkor mozgással csak igen kevesen. 34 százalékuk fut, míg 28 százalékuk megy le rendszeresen, vagy néha az edzőterembe, hogy ott vezesse le a felgyülemlett stresszt.
A stresszérzet mögött számos tényező áll, hasonlóan az általa kiváltott hatásokhoz. Sokszor a hangulatunk és az általános közérzetünk befolyásolásán kívül az élet más aspektusaiba is átfordul.
A Huawei és az IPSOS vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a stressz fokozott fáradékonysággal, alvási problémákkal és szorongással jár.
Ráadásul nemcsak stresszesek vagyunk, hanem különféle egészségügyi tünetek is megjelenhetnek - leggyakrabban a kimerültség, energiahiány (44%). Érdemes kiemelni, hogy a magyarok több mint harmada (38%) szenved alvászavaroktól, a szorongás pedig 29 százalékuknáll jelentkezik rendszeresen.
(Kiemelt kép: GettyImages)
