David Clements, a London's Imperial College munkatársa az 1950-ben született Fermi-paradoxonra adott egy lehetséges választ - írja az IFLScience. A kutató szerint az élet kialakulásának követelményei, azaz a folyékony víz és az energia, meglehetősen gyakoriak a Naprendszerben. A legtöbb élet számára potenciálisan alkalmas hely azonban jeges felszínű holdak mélyén található.
A kutató szerint bolygónk vizeiben több olyan faj is él, amely magas intelligenciával rendelkezik, éppen ezért máshol is hasonló lehet a helyzet.
Az ugyanakkor probléma, hogy amennyiben galaxisunkban máshol is vannak lakható jeges objektumok, úgy még ha ki is fejlődött valamiféle értelmes létforma rajtuk, az a jég alatt van elzárva, és így képtelen kommunikálni a külvilággal.
Tanulmányában Clements azt írja, a víz elengedhetetlen az élet számára. A szakértő szerint a folyadék olyan égitestek mélyén lehet jelen, mint amilyen a Jupiter holdja, az Európé, vagy a Szaturnusz körül keringő Enceladus. Ezen felszín alatti víztömegekben a földi óceánok ökoszisztémájánál is összetettebb élővilág alakulhatott ki.
A kutató szerint izgalmas felfedezések várhatnak ránk. Az elkövetkező 10-20 évben több olyan misszió is indul majd, amely közvetlen módon ugyan nehezen bukkanhat az idegen élet nyomaira, de segíthet jobban megérteni a potenciálisan lakható égitestek tulajdonságait.
Kiemelt fotó: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute
