Villanyszerelő, takarító, ápoló, orvos, oknyomozó újságíró, netán tudós vagy? Van egy jó hírünk!
Egyáltalán nem újkeletű, hogy az emberek a gépektől féltik a megélhetésüket. Már az ipari forradalom idején is sokan attól tartottak, hogy a gépesített szövőszékek miatt kiszorulnak a munkaerőpiacról, majd később hasonló okok miatt tartottal a mikrochipektől, manapság pedig a mesterséges intelligencia térhódítása aggasztja a dolgozókat. Eddig azonban a legtöbb esetben az emberek győzedelmeskedtek, de ez nem biztos, hogy ezúttal is így lesz, írja a BBC.
A Goldman Sachs idén márciusi jelentése szerint a tartalomgenerálásra képes mesterséges intelligencia a jelenleg emberek által végzett munka negyedét veheti át. Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban a jelentés szerint 300 millió munkahely szűnhet meg az automatizálás miatt. Ez pedig szörnyű következményekkel járhat Martin Ford. A Jövőnk a robotok korában: Hogyan alakítja a mesterséges intelligencia az életünket? című könyv szerzője szerint ez már nemcsak az egyénre lenne hatással, hanem rendszerszintű változás lenne.
Szerencsére azonban vannak jó hírek is. Akadnak olyan munkakörök, amikre természeténél fogva alkalmatlan a mesterséges intelligencia (MI). Ezek közé tartoznak azok, ahol érzelmi intelligenciára van szükség, illetve a kereteken kívüli, összetett gondolkodásmódra.
„Úgy gondolom, hogy általában három olyan kategória van, mely a belátható jövőben viszonylag elszigetelt marad” – mondta Ford.
„Az elsőbe tartoznak a valóban kreatív munkakörök: ahol nem sablonos munkát végzel, vagy csak átrendezed a dolgokat, hanem valóban új ötletekkel állsz elő, és valami újat építesz” - tett hozzá a szerző. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy minden kreatív munkakör biztonságban van: a grafikai tervezőmunkák és a képzőművészettel kapcsolatos feladatkörök az elsők között tűnhetnek el. Ebben a szegmensben figyelhető meg a leggyorsabb fejlődés, ahogy az algoritmusok a rengeteg kép és fotó elemzésével lassan elsajátítják a képalkotás képességét.
Ford szerint azonban nem kell aggódniuk egy darabig az olyan kreatív munkát végzőknek, mint például tudósoknak, vagy az orvostudományban dolgozóknak, a jogi vagy üzleti stratégiák megálmodóinak.
Szintén nincsenek veszélyben Martin Ford szerint az érzelmi intelligenciát igénylő munkakörök sem. Ezek közé sorolja például az ápolókat, az üzleti tanácsadókat vagy az oknyomozó újságírókat. Ezek tipikusan azok a munkakörök, ahol „nagyon mélyen kell érteni az embereket”. A szerző szerint az pedig még elég sok időbe telik, mire a mesterséges intelligencia képes lesz a kapcsolatépítésre.
Nem kel aggódniuk a megélhetés miatt azoknak sem, akiknek a munkája nagyfokú mobilitást, kézügyességet és problémamegoldó képességet igényel kiszámíthatatlan környezetben. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a villanyszerelők, vízvezeték-szerelők vagy hegesztéssel foglalkozók. Ford szerint utóbbi munkaköröket lesz majd a legnehezebb automatizálni, mivel folyamatosan új kihívások elé állítják a helyzetek a szakembereket. Az ilyen munkakörök elvégzésre leginkább a Star Wars-ból ismert C3PO-hoz hasonló sci-fi robotok lehetnek alkalmasak, de ott még nem tart a tudomány.
Joanne Song McLaughlin szerint bár az emberek valószínűleg képesek lesznek ezeknek az állásoknak a megtartására, de érdemes arra felkészülni, hogy a mesterséges intelligencia térhódítása az egyes szakmák bizonyos aspektusait befolyásolhatja.
„Sok esetben a munkahelyeket nem fenyegeti közvetlen veszély, de a feladatok meg fognak változni” – mondta az amerikai Buffalo Egyetem munkaügyi közgazdász docense. Véleménye szerint a humánerőforrásra egyre inkább az emberek közötti munkafolyamatokban számítanak majd. Példaként hozta fel, hogy a robotok a jövőben sokkal nagyobb biztonsággal azonosítják majd a daganatos betegségeket, ugyanakkor mégsem fogják tudni teljesen kiváltani az orvos szerepét a gyógyításban. Egyelőre például nehéz elképzelni, hogy a diagnózist egy szenvtelen hangtól akarná bárki megtudni, semmint egy legalább valamennyire együttérzést tanúsító doktortól.
Joanne Song McLaughlin mindenkinek azt javasolja, hogy próbálja minél alaposabban felmérni a saját képességeit, különösen azokat, amiket nehezen válthat ki a mesterséges intelligencia. Régen például hatalmas szükség volt a mindig pontosan számoló bankárokra, akiknek a munkáját teljesen felszámolta a gépesítés. Ellenben még mindig hatalmas szükség van azokra, akik meggyőzik az ügyfeleket a bankok új szolgáltatásairól.
Nem jelent automatikus védelmet a felsőfokú végzettség vagy a jól fizetett, magas beosztás sem a jövőben Martin Ford szerint. Érdemes abba belegondolni, hogy míg egy irodai alkalmazott jelentéseit gyorsan képesek lesz megírni a mesterséges intelligencia, addig a mai napig nem léteznek olyan megoldások, amik kiváltanák a taxisofőrt, ahogy a szállodai szobák takarítását sem lehet robotokra bízni egyelőre.
