Péliné Dr. Németh Csilla, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) Meteorológiai Támogató Osztályának meteorológus főtisztje a Másfélfokon mutatja be, hogy miként változhatnak a szélviszonyok a klímaváltozás hatására. A szakember a Meteorológiai Világszervezet (WMO) 10 méteres magasságban végzett szélmérések adataira hivatkozva az írja, csökkenő átlagos szélsebesség figyelhető meg a melegedő Föld több pontján.
148 darab tanulmány alapján, melyek több mint 30 állomás legalább 30 éves idősorait elemezték, a megfigyelt változások trendje -0,014 méter per másodperc per év nagyságú, ez 50 év alatt már 0,7 méter per másodperces csökkenést jelenthet. A szélsebesség csökkenésnek számos oka lehet, többek közt a földhasználat-változás és erdőirtás, az El Niño-jelenség, a pólusok irányába tolódó ciklonpályák, az energiaszállításért felelős légköri áramlásokban bekövetkezett változások, illetve a sarkvidékek gyorsabb ütemű melegedése.
A Kárpát-régió hegyvidéki területeinek vizsgálatai minden hónapban csökkenést mutatnak, ami összhangban van a közepes szélességek megfigyeléseivel. A modellek alapján a csökkenés a század végére is jellemző marad, de a viharok intenzitásának növekedése várható.
A regionális vizsgálatok és modellek azt mutatják, hogy az üvegházgázok szintjének emelkedésével növekedni fog a ciklontevékenységhez köthető viharok száma.
Ebből kifolyólag erősebb szélviharokra számíthatunk Magyarországon.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) tanulmánya szerint az extrém szélsebességek Európa északi részén növekedtek, délen csökkentek. Közép-Európa átmenetet képez a térség között, ezért az itt tapasztalható változások sok esetben kicsik, és irányuk régiónként változó lehet.
A légszennyezést is fokozza
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentései alapján a viharkárok okozta vonulások, mentesítések száma országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. Egy-egy viharos napon gyakran kell műszaki mentést végezniük autókra, háztetőkre, utakra kidőlt fák, leszakadó elektromos vezetékek, megbontott tetőszerkezetek miatt. A viharokat és viharciklonokat kísérő, hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is gondot okoz, különösen problémás a jelentős anyagi károkat okozó viharokkal járó jégeső is.
A melegedés mértéke a Kárpát-medencében kissé nagyobb a globális átlagnál. Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, a hőhullámok viszont egyre gyakoribbá válhatnak. A télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökken, miközben ezek intenzívebbek lehetnek.
A Kárpát-medencében jellemző, hogy a környezetéhez képest sűrűbb hideg levegő megül a magas hegyekkel körülvett medencében.
A napokig tartó, gyenge légmozgás segíti a légszennyező anyagok felhalmozódását.
A 10 méteren mért szélsebesség enyhülése kevéssé befolyásolja a kinyerhető energia mennyiségét. A magyarországi rotorok magassága jellemzően 100 méter, és már ez is elavult technológiának számít. A legújabb rotorok 150-200 méteresek, így a viszonylag alacsony felszínközeli szélsebességű területeken is gazdaságosan kinyerhető a szélenergia.
A 2020 januárjában frissített Nemzeti Energiastratégia nem számol a szélenergia termelésének növelésével a következő évtizedekben. Mutatja ezt az is, hogy 2010 óta nem adtak ki engedélyt szélerőmű telepítésére hazánkban, illetve a jogszabályi feltételek szerint nincs telepítésre alkalmas terület, holott a szélviszonyok lehetővé tennék a gazdaságos termelést.
