Kis Anna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon azt írja, hogy 1991-2020 között Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban. A szakértő az elmúlt 120 év adatait elemezte. Jelentős csapadékmennyiségnek számít, ha az egy nap alatt lehullott összeg meghaladja a 20, 30 vagy 40 millimétert - összehasonlításképpen: januárban átlagosan 30 milliméter hullik összesen a teljes hónapban.
A 30 milliméteresnél csapadékosabb napok száma jellemzően 20 körül mozgott nyáron a fővárosban, de az elmúlt 30 évben már elérte a 27-et. Az 1901-1930 és 1961-1990 időszakok nyarain összesen hat, 1931-1960 között pedig nyolc nap fordult elő Budapesten, amikor 40 milliméternél több csapadék hullott, az elmúlt 30 évben (1991-2020) viszont már 12 ilyen nap volt. "Megjegyezzük, hogy a csapadék egy különösen változékony meteorológiai elem, így persze 1991 óta is voltak olyan nyarak, amikor egyetlen napon sem volt extrém, azaz 20 millimétert meghaladó eső a fővárosban" - írja Kis Anna.
A potenciális károkozás szempontjából az is lényeges, hogy adott 24 órán belül hogyan oszlik el az eső. A maximális órás csapadékösszegek idősorát az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálta Budapest belterületén 1998-2017 között, az elemzés alapján a legmagasabb értékek az utolsó (2013-2017 közötti) évekből kerültek ki, 2015-ben például meghaladta a 80 millimétert az egy óra alatt lehullott eső.
A fővárosban különösen problémás a szélsőségesen csapadékos napok számának, illetve intenzitásának növekedése. A sok betonfelület vízzáróként viselkedik, így akadályozza, valamint lassítja a talajba való szivárgást. Ez ellehetetlenítheti a közlekedést, a csatornahálózat nem képes elvezetni a vizet, városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincék ázhatnak be.
Ezért is fontos, hogy a kék- és zöld infrastruktúra kerüljön előtérbe a városok tervezése során, amely mérsékelheti az intenzív csapadékesemények okozta károkat
- állapítja meg Kis Anna.
Nemcsak az extrém esőzés, hanem a csapadék hiánya is komoly gondot okozhat. Az egymást követő száraz napok maximális száma (tehát amikor megszakítás nélkül nem hullik eső) kisebb növekedést mutat a nyári hónapokban. Az 1901-1930-as, 1931-1960-as, 1961-1990-es időszakokban átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron. 1991-2020-ra ez a szám 15 napra emelkedett, azaz átlagosan akár fél hónap is eltelhet 0,1 millimétert meghaladó csapadékhullás nélkül.
Összességében tehát a nyári csapadék eloszlása a szélsőségek felé tolódott Budapesten: az extrém nagy esőzések és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza egyaránt növekedést mutat.
Egyre több a szélsőség
Kis Anna a nyári csapadék magyarországi területi átlagait az elmúlt 50 évre határozta meg. Az elemzett időszakban a nyári csapadék változékonysága figyelhető meg Magyarországon, egyirányú tendencia nem lépett fel. A vizsgált csapadékindexek esetén sem rajzolódik ki egyértelmű változás, ugyanakkor a legszárazabb és a legcsapadékosabb nyarak jellemzően az utóbbi években fordultak elő.
Az egyes nyári hónapok csapadékösszegeit tekintve is látható, hogy a szélsőségesebb mennyiségek jellemzően 1990 után fordultak elő. A standardizált csapadék anomália index alapján az elmúlt 50 év nyári hónapjaiból kilenc olyan volt, amikor komoly nedvesség lépett fel, hat esetben pedig a szárazság bizonyult jelentősnek. Nedvességet tekintve a legkiemelkedőbb 2005 augusztusa volt, a szárazságot illetően pedig 2000 júniusa.
A hőmérséklet is mutat egy kisebb ingadozást, de az elmúlt 50 évben összességében növekvő trendet figyelhetünk meg júniusban, júliusban és augusztusban egyaránt. A meleggel kapcsolatos éghajlati indexek értékei egyértelműen emelkedtek.
Egy-egy nyár nemcsak akkor tekinthető szélsőségesnek, ha rekordértékekkel jár, hanem akkor is, ha különböző meteorológiai paraméterek az átlagostól eltérő viszonyai egyszerre lépnek fel.
Például az átlagosnál melegebb és csapadékosabb idő a komfortérzetünkre lehet kedvezőtlen hatással, a meleg és szárazság párosa pedig elsősorban a mezőgazdasági tevékenység szempontjából lehet kritikus
Ilyen volt 2003 júniusa, ami az elmúlt 50 évben a második legszárazabb és második legmelegebb volt" - írja Kis Anna.
1994 és 1995 júliusában az extrém meleg szárazsággal párosult: az átlaghőmérséklet meghaladta a 23 Celsius-fokot, a csapadékösszeg pedig 35 milliméter alatt maradt. 1994-ben ráadásul egy hosszú hőhullám is jelentkezett. Az augusztusi idősorból két év emelhető ki: 1992 volt a legmelegebb és a második legszárazabb az 1971-2020 közötti éveket tekintve; a legcsapadékosabb augusztus pedig 2005-ben fordult elő, amikor a hőmérséklet több mint 1,5 Celsius-fokkal maradt az átlag alatt.
Az éghajlati modellszimulációk szerint a jövőben szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás Magyarországon, és várhatóan hosszabb egybefüggő száraz időszakokra számíthatunk. Valószínűsíthetően növekedni fog az egy nap alatt lehulló maximális csapadékmennyiség is, amely összefüggésben áll a hőmérsékletemelkedéssel, hiszen a melegebb légkör több nedvességet képes magában tartani.
