Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A-68a tanulmányozására - írja az MTI a BBC-re hivatkozva. A Brit Antarktiszi Kutatóprogram (BAS) vezette csapat a James Cook kutatóhajón közelíti meg az Atlanti-óceán déli részén található 3900 négyzetkilométeres jégtömeget. A szakértők víz alatti robotokkal és mintavevő eszközökkel fogják tanulmányozni, hogy hogyan befolyásolja a környezetét a jéghegy.
Az A-68a az Antarktisz Larsen C nevű selfjégről vált le 2017-ben, és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé.
Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy valójában már elveszítette a világ legnagyobb jéghegye címet is, bár mérete továbbra is hatalmas.
Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a Brit Tengerentúli Területek élővilágának. A szakértők szerint a szárazföldhöz ilyen közel kerülő jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. Nagy a veszélye ugyanis annak, hogy a szárazföldön élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez utódaik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat. A nagy jégtömegek a körülöttük lévő víz hőmérsékletét is megváltoztatják, olvadásukkal pedig nagy mennyiségű édes vizet engednek az óceánba. Ez a planktontól kezdve a bálnákig rengeteg élőlényre hat.
A szakértők a tervek szerint január végére érik el a jéghegyet. Munkájukat két víz alatti kutatóegység segíti, melyek csaknem négy hónapot fognak tölteni az A-68a vizsgálatával. "Megfigyelik a tengervíz hőmérsékletét és sósságát, mérik a klorofill koncentrációját és a visszaverődés mértékét, tehát alapvetően azt, mennyire tiszta a víz" - mondta Povl Abrahamsen, a BAS oceanográfusa.
A klorofillra vonatkozó adat arról ad információt, mennyi fitoplankton van a vízben. Ezen organizmusok vannak a tápláléklánc alján, ezekkel táplálkoznak az apró rákfélék, a krillek, melyeket a pingvinek, fókák és bálnák is fogyasztanak.
