A tüntetéshullám a szigorú Covid-politika miatt robbant ki, miután tízen bent égtek egy házban, ami lezárás alatt állt. A kínai állam megfélemlítéssel és megfigyeléssel próbálja elejét venni az újabb megmozdulásoknak.
Az elégedetlenség a nyugat-kínai Hszincsiang tartomány fővárosában, Ürümcsiben robbant ki múlt pénteken, miután előző nap tíz ember meghalt, amikor tűz tört ki egy 15 emeletes lakóházban. A helyiek szerint az áldozatok a szigorú Covid-korlátozások miatt nem tudtak a zárt ajtókon keresztül elmenekülni. Állítólag a tűzoltók munkáját is akadályozták a Covid miatti intézkedések, bár ők később azt mondták, rossz helyen parkoló autók miatt nem jutottak el időben az épülethez. A több mint három hónapja vesztegzár alatt álló város utcáit a BBC szerint nem sokkal később a Covid-korlátozások feloldását követelő tömeg lepte el, akik egy sorompón is áttörtek.
Bár a kínai cenzorok mindent megtettek, hogy a tiltakozás képeit azonnal eltávolítsák a közösségi oldalakról, szombaton már egy sor másik városban, köztük Pekingben és Sanghajban is megmozdulások voltak, utóbbi helyen a demonstrálók a rendőrökkel is összecsaptak. Több egyetemvárosban utcára mentek az egyetemisták is. A tüntetők a korlátozások feloldását akarták elérni, egyesek a kínai pártvezetőkre zúdították haragjukat, voltak, akik egyenesen Hszi Csing-ping távozását követelték. Sokakat őrizetbe vettek, köztük a BBC egyik riporterét is.
Kínában a fehér a gyász színe, de a demonstrálók ezzel utaltak a mindenhol jelenlévő cenzúrára is. Ugyancsak a fehér papírlapokat emelték magasba 2020 elején a hongkongi kormányellenes tüntetők, néhány nappal a politikai megmozdulásokat betiltó nemzetbiztonsági törvény bevezetése után.
A hétvégén megjelent a Twitteren a “A4Revolution” hashtag, utalva a papír méretére, míg a Facebookon és az Instagramon világszerte sokan fehér papírra változtatták profilképüket. A közösségi médiában megjelent egy olyan álhír is, hogy az egyik legnagyobb kínai papírgyár bejelentette: „közbiztonsági okokból” leállítja az A4-es papírlapok eladását, ezt azonban a gyár vezetősége nyilvánosan cáfolta.
A tragikus háztűz azonban csak az utolsó csepp volt a pohárban. Az utóbbi hónapokban Kínában folyamatosan nőtt az elégedetlenség a Coviddal szembeni zéró tolerancia politikája miatt, ami egész városok és tartományok lezárásával, a kínaiak mozgását követő applikációk alkalmazásával, és folyamatos, tömeges teszteléssel jár.
A lakosság sokáig elfogadta ezeket az intézkedéseket, azt az érvelést, hogy így lehet elkerülni a betegség széles körű elterjedését és a sok halálesetet, amellyel számos más országnak szembe kellett néznie.
A drákói kínai rendelkezések ráadásul mostanára nagyon sok kisvállalkozást, üzletet, éttermet tönkretettek, ezzel is súlyosbítva a kínai gazdaság helyzetét. A munkanélküliség rekordszintre, 20 százalékosra nőtt a fiatalok körében, a vállalatok profitja csökken, a gazdasági növekedés pedig egyre jobban elmarad a tervektől. A múlt héten a világ iPhone-jainak több mint felét gyártó kantoni Foxconn-gyárban munkások ezrei csaptak össze a rohamrendőrökkel és emeltek barikádokat a rosszul kivitelezett karanténszabályok és a ki nem fizetett Covid-bónuszok miatt. Az Apple pedig már ezt megelőzően kénytelen volt figyelmeztetni, hogy a lezárások miatt a karácsonyi szezonban kevesebb készülék juthat el a boltokba a csúccsmobiljaiból. Egyre több multinacionális cég gondolkodik azon, hogy Kínán kívülre helyezi át termelését.
A kínai vezetés nincs könnyű helyzetben, ugyanis a Kínai Kommunista Párt főtitkára, az októberben harmadszor is megválasztott Hszi Csing-ping mindent egy lapra tett fel: a szigorú Covid-politikára. Emiatt rosszul állnak az oltásokkal, amit sok idősebb kínai elutasít, mert félnek az esetleges kockázatoktól. Ráadásul a kínai vakcinák pont az idősebbeknél kevésbé hatékonyak, az mRNS-alapú kínai oltás kifejlesztése pedig egyelőre várat magára.
A kínai hatóságok így joggal tartanak attól, hogyha feloldják a zárlatokat, rengeteg kínai fertőződhet meg, az egészségügyi rendszer túlterhelődhet, és hasonló jelenetek játszódhatnak le, mint a világ többi részén az elmúlt években. Intő jel lehet, hogy miután november elején a kormány enyhítő intézkedéseket hozott, az esetszámok ugrásszerűen megnőttek, és a hónap közepére Kína lakosságának egyharmada újra karanténba került.
Vasárnap a kínai központi pártlap, a Zsenmin Zsipao vezércikkében Hszi politikájának támogatására szólított fel, azt hangsúlyozva, hogy a kínai emberekre volt a legkisebb hatással a pandémia, éppen ezért nem szabad lazítani. Hétfői nyilatkozatában a kormány „hátsó szándékú erőket” vádolt a lakástűz és a Covid-intézkedések összekapcsolásával. Ugyanakkor azt is bejelentették, hogy fokozzák az idősebbek beoltására tett erőfeszítéseket.
A New York Times szerint a kínai vezetés közben a megfélemlítés és a megfigyelés kombinációjával próbálja elejét venni az újabb megmozdulásoknak.
Figyelmezették őket, hogy amit terveznek, az illegális, és olyanok is akadtak, akiket rögtön elvittek kihallgatásra. Egyeseket az utcán állítottak meg, elvették telefonjukat, és törölték a demonstrációkról készült képeket és üzeneteket. Különösen figyelnek az egyetemistákra. Akadt olyan egyetemváros, ahol előrehozták a téliszünetet, és ingyen vonatjegyet vagy repülőjegyet ajánlottak fel azoknak, akik most azonnal hazamennek.
A kínai vezetők a Tienanmen téri események óta, vagyis több mint három évtizede nagyon ügyelnek rá, hogy már csírájában elfojtsanak minden tiltakozást, és ehhez példátlan megfigyelő apparátust építettek ki, amely a legmodernebb technológiák, például a mesterséges intelligencia segítségével követi nyomon az állampolgárok mindennapjait.
