Évi 88 ezer forintot vesz el a kormány a dolgozóktól a cafeteria megnyirbálásával

Jelentősen átszabná a cafeteriát jövőre, számos juttatásnál megszűnne a kedvező adózás. A tervezett lépés nagyon sokakat érint: a 4,4 millió foglalkoztatott csaknem felét, úgy kétmillió embert. Ezt mondták a kormányt képviselő szakemberek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Más becslések szerint ennél kevesebb, a dolgozók harmada lehet érdekelt a juttatásokban.

Nem gyakran fordul elő, de a kormány terve most szövetségbe kovácsolta a munkaadókat és a munkavállalókat, a kormánnyal szemben.

A kormány szembemegy a saját törekvéseivel

• Tavaly előtt a kormány szorgalmazta az évi legfeljebb 100 ezer forintos készpénzcafeteria bevezetését, ami tavaly óta kedvezményes adózással adható. Most eltörölnék.
• Tavasszal adtak a nyugdíjasoknak Erzsébet-utalványt. Most megvonnák a lehetőségét, hogy a dolgozók kedvező adózással kaphassák.
• Munkaerőhiány van, de eltörölnék a lakbértámogatást és a bérlettámogatást. Hogyan fogják így ösztönözni, hogy aki helyben nem talál munkát, az utazzon vagy költözzön?
• Családbarátnak mondja magát a kormány, mégis elveszik az iskolakezdési támogatást.
• Megszüntetnék a kedvezményes adózást az egészség- és a nyugdíjbiztosításnál? Eddig fontos volt a kormánynak az öngondoskodás. Most mitől nem az? Ráadásul ha az emberek az egészségpénztári kártyával fizetve a magánegészségügyet használják, azzal az államit tehermentesítik.
• Azt hangoztatják, hogy segíteni szeretnék a fiatalok boldogulását, de megszűnhet az idén újonnan bevezetett munkáltatói diákhitel-támogatás.

Abban bíznak talán, hogy ezekkel a változtatásokkal szebbek lesznek a bérstatisztikák? Mert a dolgozók nem valószínű, hogy jobban járnak. Készítettünk egy ábrát arról, mennyi lehet a veszteség. A jelenlegi bruttó átlagbérrel (340 ezer forinttal) számoltunk, és az éves átlagos bruttó cafeteriával (390 ezer forint) megegyező összegű megszűnő juttatásokkal. Figyelembe vettük azt is, hogy az előrejelzések alapján a cégek nemigen lesznek hajlandóak lenyelni a tervezet miatt megnövekvő közterheket.

Mint látszik, így a dolgozók havi csaknem 7500 forintot, éves szinten kis híján 89 ezer forintot veszítenének. Akár meghagyják a cégek a cafeteriát, akár megszüntetik, és hozzácsapják a bérhez.

Az adóelkerülés legális formája, de már a béralku része

Ha elveszik a juttatások jelentős részét, akkor romlani fognak a hosszú évek során kialkudott bérpozíciók, vetítette előre a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László. Nem felejtette el, hogy a szakszervezetek annak idején nem túlságosan lelkesedtek a juttatások körének kiszélesítéséért. Úgy gondolják, hogy a juttatások az adóelkerülés legális formái. De azóta már inkább az előnyöket látják.

Például hogy akik egyébként nem mennének el pihenni, nem költenének nyugdíjpénztárra, egészségpénztárra, azok is megvalósítják ezeket, munkáltatói támogatással, állami adókedvezménnyel. Azt is belátták időközben, hogy a cafeterián keresztül nettóban többet kaphatnak meg a dolgozók, mint bérként. Ezért hajlandóak voltak a bruttó bérkövetelés egy részéről lemondani, ha cserébe biztosított a munkáltató juttatásokat. A kompromisszum mindkét félnek előnyös volt, és a béralku részévé vált, magyarázta.

Kellene változtatni, de nem így

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a MASzSz is egyetért azzal, hogy egyszerűsíteni, szűkíteni kellene a juttatásokat. De egészen más megközelítést pártolnak, olyat, amelyben tükröződnének a kormány által fontosnak tartott célok is.

Az eddigi preferenciák alapján a munkavállalást, a családokat kellene támogatni. Eszközként pedig azokat a juttatásokat megtartani (a többi között a feljebb felsorolt megszűnőket), és akár adómentessé tenni, amelyek ezen célok megvalósítását elősegítik. Ez lenne a cafeteria lényege az állam oldaláról. És ma már nem utalványokban kellene gondolkodni, hanem kártyában, hogy átláthatóbb legyen a rendszer. Akár a SZÉP-kártya kibővítésével.

Mint a VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc mondta: a cafeteria közbizalmat erősítő eszköz. Az állam adókedvezményt ad azért, hogy a munkáltató gondoskodhasson a dolgozójáról különféle juttatásokkal. Ez egy társadalmi megegyezés, egyfajta kultúra. Ami a munkaerőbevonzás, munkerőmegtartás szempontjából is kedvező lehet a cégeknek. A juttatás nagy előnye még az is, hogy személyre szabható.

Csúsztatás, hogy a munkáltatók kérték

A VKF-en egyébként a kormány oldaláról a cafeteria megnyirbálása mellett egyedüli érvként most az egyszerűsítés, adminisztrációcsökkentés került elő. Ez az érv Kordás László szerint elég gyenge lábakon áll. Varga Mihály pénzügyminiszter is tett korábban olyan kijelentést, hogy a munkáltatók igényeire reagálva készült a tervezet. A VOSZ főtitkára szerint azonban csúsztatás, hogy a vállalkozások kérték volna az adminisztráció egyszerűsítését.

A juttatás csak lehetőség. A cég dönti el, adja-e vagy sem. Ha adja, akkor tisztában van azzal, hogy milyen adminisztrációval jár, tette hozzá. És ha már az adminisztráción akarnak könnyíteni: miért nem teszik rá az Erzsébet-utalványt a SZÉP-kártyára, mint negyedik zsebet?

A szakszervezetek még reménykednek a kompromisszumban

A VKF-tárgyláson úgy látszott, a kormány hajthatatlan, elkötelezett a tervezett változtatások mellett. A szakszervezet azonban abban bízik, hogy lesz még megbeszélés, kompromisszum, sikerülhet az érdekképviseletek véleményét is figyelembe vetetni, elfogadtatni. A reményeket némileg lehűti, hogy új időpontot egyelőre nem tűztek ki.

Dávid Ferenc halvány reményt sem lát a visszavonásra, legfeljebb némi korrekcióra lehet esély. Ha nincs felpuhulás, szerinte a cégek előbb vagy utóbb felhagynak a cafeteriával. Ő sem tud mást mondani.

Végigasszisztáltuk évről évre a változásokat. Voltak különböző utalványok, adtuk. Aztán váltottunk Erzsébet-utalványra, tavaly készpénzcafeteriára. Na de a tervezet alapján mire váltsunk? Hiszen a SZÉP-kártya nem mindenkinek kell… Mi lesz a válasz? Az, hogy hagyják az egészet a fenébe. Odaadják inkább bérben. De persze felbruttósítva, hogy a munkáltatónak ne kerüljön többe. Logikus lépés. Jövedelemvesztés lesz a vége.

Amit a dolgozók mégis nyerhetnek, az hosszú távú előny. Ha a cafeteria helyett bért kapnak, több lehet a nyugdíjuk és a táppénzük.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre