Kim Csang Min, az észak-koreai nemzeti ENSZ-koordinációs bizottság főtitkára augusztus 21-én kelt levelében arra hivatkozott, hogy a világszervezet programjai nem jártak sikerrel, mert ellenséges erők politikai érdekeivel voltak átitatva.
Phenjan jelezte: azt szeretné, ha az ENSZ Fejlesztési Programja munkatársainak létszámát hatról egy-két főre, az Egészségügyi Világszervezet alkalmazottjainak létszámát hatról négyre, az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) munkatársainak létszámát pedig 13-ról 1-2 főre csökkentenék.
Az Élelmezési Világprogram (WFP) alkalmazottjainak létszámát a segélyek mértékének megfelelően kellene alakítani szerintük. Kim Csang Min hangsúlyozta, hogy a humanitárius segélyeket összehangoló tisztségviselőre sincs szükség. A főtitkár leszögezte: az ENSZ illetékesei inkább akkor keressék fel az országot, ha szükség van rájuk.
A világszervezet egyelőre nem kommentálta a Reuters értesülését.
Az ENSZ becslései szerint 10,3 millió ember - az ázsiai ország lakosságának csaknem fele - szenved szükséget, és az észak-koreaiak mintegy 41 százaléka alultáplált. Phenjan februárban jelezte, hogy élelmiszerhiánnyal szembesült idén, és felére kell csökkentenie a fejadagokat. Az észak-koreai vezetés az aszályt, az áradásokat és a szankciókat okolta a kialakult helyzetért.
Egy névtelenül nyilatkozó ENSZ-diplomata elmondta: meglepte, hogy Phenjan éppen akkor kért létszámcsökkentést, amikor egyre nagyobb szükség van a világszervezet nyújtotta segítségre.
Az észak-koreai kormány döntései kizárólag az észak-koreai népnek ártanak
- mondta az ENSZ egy másik névtelenül megszólaló diplomatája.
Kína és Oroszország a szankciókat okolja az észak-koreai humanitárius helyzetért. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt években számos büntető intézkedést léptetett életbe Észak-Koreával szemben, hogy eltántorítsa Phenjant atomprogramja folytatásától.
Kiemelt kép: Jung Yeon-je / AFP / Europress
