Az évente kétszer esedékes óraátállítás megterheli a szervezetet, és ma már gazdasági előny sem származik belőle, pedig a XX. század folyamán energiatakarékossági okokból vezették be a világ számos országában. Felborítja az emberek bioritmusát, napokig, hetekig tart az átállás, szakemberek szerint is károsan hat az egészségünkre, az elmúlt években több kezdeményezés indult az eltörlésére.

Idővel az EU is meghallotta a "nép szavát" és - tételezzük fel - a tudományos érveket is, ezért az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről: két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé.

Lassan lejár a határidő, nyakunkon a soron következő óraátállítás, de még nem született megállapodás, így 2021. október 31-én hajnali háromról kettőre tekerjük vissza a mutatót, kezdetét veszi a téli időszámítás. Ráadásul egyelőre úgy tűnik, jövő tavasszal, majd ősszel és azt követően is tekergetjük a mutatót,

az Európai Unió ugyanis belátható időn belül nem fogja eltörölni az óraátállítást.

Csehország megelégelte a tehetetlenkedést, a kormány szeptember közepén tett bejelentésével gyakorlatilag bedobta a gyeplőt: öt évig még biztosan folytatja a téli és nyári időszámítás váltogatását. Hazánk egyelőre várakozó állásponton van - mást nem is igazán tehet.

Miért ez a halogatás, a - nehéz másképp nevezni - teszetoszaság az unió részéről? A brüsszeli álláspontokat és "pletykákat" Ujhelyi István, MSZP-s európai parlamenti képviselő irodája osztotta meg a 24.hu-val.

Nem foglalkoznak vele

Kezdjük azzal, hogy bár a tagállamok saját hatáskörben választhatnak a téli és a nyári idő között, a gyakorlatban azonban egységes uniós döntésre van szükség. Logikus, hiszen ha mindenki a saját feje után megy, a szomszédos országok között akár két óra eltérés is lehetne, és a káoszt tovább fokoznák a földrajzi szélességből adódó időzónák.

A parlament az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (hivatalos nevén az Európai Unió Tanácsa) hatáskörébe utalta a közös álláspont kialakítását, "náluk" pattog a labda immár két éve. Korábban elfogadható indok volt a pandémiára fogni az elodázást, ám ez az érv sem magyarázza az elmúlt két évet, és mára igencsak meg is gyengült.

Brüsszelből megtudtuk, a téma raportőre, a svéd EP-képviselő, Johan Danielsson félévente elküldi levelét az EU soros elnöki tisztét átvevő országnak "ártatlanul érdeklődve", hogy tervezi-e napirendre tűzni az óraátállítás eltörlését. A jelenlegi elnök Szlovénia nemmel válaszolt, és előzetes információk alapján a jövőre egymást váltó Franciaország és Csehország sem fogja prioritásként kezelni a kérdést.

Magyarán: jelen állás szerint legkorábban 2024-ben várható döntés.

Ujvári Sándor / MTI Hatvani Béla átállítja egy óra mutatóját a Hatvani család gyűjteményének helyet adó Órák Házában Kunszálláson.

Két nagy tömb és sok ellentét

Miért? Nagyon leegyszerűsített hasonlattal élve olyan a helyzet, mintha egy birkózóbajnokságot azért nem kezdenének el, mert a versenyzőknek nincs kedvük megvívni a fárasztó meccseket. A politikában ezt úgy nevezik, hogy sok a törésvonal, vagy még túl távol vannak egymástól az álláspontok, de tegyük hozzá: nem is látszik komoly szándék ezek felszámolására.

Az biztos, hogy komoly "csatákat" kellene vívni, alapvetően két nagy tömb alakult ki. Ahol pedig a két "nagy", Franciaország és Németország nem tud megegyezni, ott messze még a kompromisszum.

A helyzet persze sokkal bonyolultabb két alkalmi frakció vitájánál, csak még egy "folyosói pletyka" Brüsszelből a példa kedvéért. A svédek, a finnek és az észtek egyeztetni kezdtek, hogy mint északi országok gyorsan egy nevezőre jutva közös álláspontot képviselhessenek. Svédország és Finnország között azonban időzónahatár húzódik, így előbbinek a téli, utóbbinak (és Észtországnak) a nyári időszámítás lenne kívánatos. Mindkét fél köti az ebet a karóhoz, és most már közös fellépés helyett ott tartanak, hogy két óra választaná el a szomszédokat.

Egy szó, mint száz, ebben a történetben a tagállamok a ludasak, megegyezés híján pedig nem fogják eltörölni az óraátállítást.

Téli vagy nyári

Egy márciusi felmérés szerint egyébként a magyarok 80 százaléka szabadulna az állítgatástól, ezen belül kétharmad pedig a nyári időszámítást választaná. Érthető, hiszen az az indok fájóan egyszerű: akkor tovább lenne világos télen is. Igen ám, de ezzel a napkelte is egy órával későbbre csúszik, márpedig természetes fény nélkül az emberi szervezet nehezen indítja a napot.

"Ha sötétben kell felébredni, elkezdeni a napot, mondjuk úgy csúcsra járatni a szervezetet, azzal sokkal keményebben roncsoljuk önmagunkat, mint hogy délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt. Márpedig a nyári időszámítás szerint a téli időszakban iskolakezdés, sőt már csaknem az első tanóra után lenne napkelte" - fogalmazott egy korábbi cikkünkben G. Németh György, a Budapesti Alvásközpont, Benyovszky Orvosi Központ igazgatója, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.

A magyar kormány álláspontjáról Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a parlamentben október elsején azt mondta, hazánk alapvetően nyitott az óraátállítás eltörlésére. De csak akkor, ha arra megfelelő konszenzus mutatkozik az Európai Unió tagállamai között. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy tavaly februári kormányinfón azt is világossá tette, hogy a nyári időszámítás bevezetését tartaná jobb döntésnek.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!