Az 1951-ben Magyarországra érkezett Makrisz Agamemnón (1913-1993) neve itthon ma alig ismert, pedig a teljes életművével az antik görög hagyományokat a modernnel vegyítő Kossuth-díjas alkotó a vasfüggöny mögé szorult szobrászművészet egyik legragyogóbb tehetsége volt.
Munkáit ma az ország számos közterén láthatjuk, de kisméretű alkotásait magán- és közgyűjtemények egész sora, így a budapesti és athéni Nemzeti Galéria, illetve a stockholmi Nemzeti Múzeum is őrzi. Ez a szakmai elismertség nem jelenti persze azt, hogy a szobrok sorsa minden esetben rendezett lenne: 2022 januárjában előbb a Hermészt magán viselő Szentháromság téri Diplomataház bontásánál állt elő bonyoult helyzet, néhány héttel később pedig az egykori XIV. kerületi pártbizottság idén épp hatvan éves, ma a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolának otthont adó épületén álló kompozíció körül kezdtek sokasodni a kérdőjelek. A helyzetet utóbbi esetben tovább nehezítette, hogy
2017 szeptemberében az épület teljes egésze, illetve az alkotás is helyi védelem alá került, ezt azonban kilenc hónappal később, az időközben elkészült átépítési tervek miatt megszüntették.
Kapcsolódó
Eltűnik a világhírű szobrász munkája az egykori zuglói pártház faláról
Hogy pontosan hova kerül, azt még nem tudni, de az épület, amelynek bejárata mellett közel hatvan évig láthattuk, gyökeresen átalakul.
A Hermész-alak ügye néhány héten belül szerencsésen rendeződött, most pedig a huszonöt darabból összeillesztett, 1964 márciusában helyére került óriás jövője is tisztázottá vált.
A korai Kádár-kor propagandisztikus társadalmi tablójaként megvalósult,
fegyvert tartó katonát, kalapácsot ragadó munkást, gyermekével álló nőt, értelmiségi párt, valamint fáklyát és galambot tartó nőt
is mutató munka - ami a korszak egyik legfontosabb művészettörténésze, Aradi Nóra írása (Kritika, 1965/4.) szerint
a párt és a tömegek egységére, illetve a tömeg erejére hívja fel a figyelmet […] a honvédelem, a munka, az alkotás és a béke szimbólumaival,
rövidesen a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának tulajdonában lévő Görögség Háza Börzsöny utcai épületének északi homlokzatára kerül - írta meg a Zuglói Helytörténet.
Az iskolát vezető Makovecz Pál a 24.hu-nak februárban arról beszélt, hogy a szobor mondanivalójában teljesen igazodott a ház korábbi pártházi funkciójához, így annak a Szoborparkban lenne helye, majd hozzátette: nyilatkozatuk is van az intézménytől, ami kiállításra nem, de tárolásra át tudná venni a nagyméretű domborművet.
Ez persze azt vonta volna magával, hogy az egyik elemén sérüléseket mutató alkotás hosszú időre eltűnik az emberek szeme elől, örömteli hír tehát, hogy az továbbra is szabadon látható marad.
