Az elmúlt években egyre nagyobb tempóban változik meg Budapest arca: rég üresen álló foghíjakon, ipari területeken, illetve eddig nem kihasznált földdarabokon indulnak el olykor gigantikus beruházások, de az elmúlt bő száz év épített örökségének számos értékes darabja is átalakuláson megy keresztül, így egymást érik a bontások, átépítések vagy épp újabb szintekkel való bővítések.
Ilyen nagy változásokon megy keresztül a Gellért-hegy nyugati oldalán kanyargó Somlói út képe is, ahol előbb a munkásőrség számára épült, később a Balassi Intézet központjaként működő épületekről derült ki, hogy a helyüket rövidesen a Mathias Corvinus Collegium új, túlméretezett központja veszi át, majd egy néhány lépésnyire álló, korábban védelemre is javasolt villa tűnt el nyom nélkül, hogy ötlakásos társasházat húzhassanak fel a helyére.
A sort most a Somlói út 50. folytathatja, hiszen a 2021-ben felújított épületre - ahol egy éve nyitotta meg kapuit a Prezi-alapítók egyikeként ismertté vált Halácsy Péter által elindított alternatív magániskola, a Budapest School egyik leágazása - az építési engedélyezési rendszerben felbukkant tervlapok szerint
most újabb szintet akarnak emelni, megváltoztatva annak közel száz éven át fennálló képét.
Az elsőként 2022. június 20-án leadott tervcsomagot az illetékes kormányhivatal nyolc nappal később a kiemelt településképi vélemény hiánya miatt visszadobta, augusztus 11-én azonban újra feltűnt a rendszerben, és jelenleg is arra vár, hogy zöld utat kaphasson.
Az ismeretlen építészirodában született, publikussá vált tervlapok szerint a változás egyértelműen
a jelenlegi, kis hajlásszögű tetőszerkezet eltűnésével, egy újabb emelet betoldásával, majd egy hasonló, sőt, talán azonos szögű tető építésével járna.
A projekt az intézmény számára nyilvánvalóan új csoportszobákat hozna, amik azonban mindössze két ablakkal néznének a fal felé - derül ki a fenti rajzból, amin négy, két oldalról borovi fenyőből készülő rétegelt lemezzel keretezett vakablak látszik.
Az így születő, kétemeletes épületnek kis mértékben a kontúrja is átalakulna, ez azonban alig lesz majd észrevehető.
A két világháború közti villák számos példájához hasonlóan az utca felé dísztelen és visszafogott, míg a belső kert vagy udvar felé vonzó és mozgalmas homlokzattal, terasszal és számos ablakkal néző ház Szepesi (más források szerint Szepessy) István megrendelésére, Flöthmann Aladár (1885-1973) tervei szerint 1923-1924-ben valósult meg, képe pedig azóta nem igazán változott.
A tervező
A Községi Iparrajziskola, majd a Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola elvégzése után - itt a szegedi dómot is befejező Foerk Ernő osztályába járt - az alig tizennyolc éves Flöthmann Aladár ifj. Holtzspach Nándor építőmesternél jutott rajzolói
álláshoz, majd a következő évtized elején a főváros szolgálatába állt: 1911 októberétől a Mérnöki Hivatal műszaki rajzolójaként dolgozott.
Az alig három héttel később már házas Flöthmann az első világháború hajnalán, 1915 márciusában kapott építőmesteri jogosultságot, megvalósult munkáiról, illetve terveiről azonban nem lehet
sokat tudni. A kor szakmai lapjaiban, illetve a napi sajtóban feltűnt rövid információmorzsák szerint ugyanebben az évben ő tervezte a Vöröskereszt Egylet az Alkotás út mentén álló Erzsébet
Kórházának egyik pavilonját - a korszakban még ezek a
Későbbi munkáival nem volt ekkora szerencséje: az 1932-ben született Zsigmond (ma Frankel Leó) út 8. helyén ma Szrogh György OTP-társasháza (1957-1960) áll, a kőbányai Ónodi és Liget utca sarkán 1935-ben három évvel később emelt földszintes családi házat pedig egy nemrég almazölddé vált paneltömb váltotta fel.
Az 1945 őszén az egyemeletes, II. kerületi, Füge utca 1. helyreállítási terveit elkészítő mérnök élete jó részét - az 1928-1950 közti időszakot a különböző telefonkönyvek szerint mindenképpen - a Bartók Béla úti Szent Imre Kollégiumhoz tapasztott bérházban töltötte, ahonnan egy hosszú sétával érhette el a Kelenföldi Evangélikus Egyházközséget, amelynek a harmincas években aktív tagja volt.
Flöthmann nem csak építészként, de biztosítási szakértőként is dolgozott: 1936-ban már a Biztosító Intézetek Országos Szövetségét (BIOSz) segítette a különböző ügyekben, emellett pedig a második világháború éveiben számos cég - köztük a Gróf Keglevich István Utódai Konyakgyár Rt., az Adriatica Bor és Törkölylepárló Rt., illetve a Tolnai Textilművek Rt. - felügyelőbizottságában tűnt fel.
Élete utolsó két évtizedéről a lapok nem mesélnek, de az ötvenes évek hajnalán valószínűleg nyugdíjazták, így nyolcvannyolc éves korában, 1973 februárjában bekövetkezett haláláig már nem vett részt aktívan a magyar építészeti életben.
A következő évben az utcától már csinos kerítéssel elválasztott (ennek Bartolotti Ede által jegyzett tervei itt láthatók), az akkori házszámozás szerinti 48. számú épületet Szepesi már az első években sem használta, így a földszinti négyszobás lakást az első években a székelyudvarhelyi Ágotha Antal (1892-?) építészmérnök, a felette lévő, azonos méretű otthont pedig Kováts Károly földbirtokos lakta.
Az épület a harmincas évek derekán jutott a hosszú időn át fővárosi hivatalnokként működő Cséffalvay Lehel és felesége, Zsámbokréthy Germaine tulajdonába, akik az alsó szintre költöztek. A helyzet a férj rövidesen bekövetkezett halálával sem változott igazán, hiszen az özvegy továbbra is használta a fényűzően berendezett belső tereket, az emeletre azonban új bérlő érkezett: a szobákban néhány évre a Váci utcában hölgyfodrásztermet kézben tartó Mechtl Ferenc, illetve családja - köztük a később építésszé vált Mechtl Alfréd - rendezkedett be.
A Rákosi-kor derekán már Köpf Rezső tulajdonában lévő, 1949-re átalakított villa Rákosi- és Kádár-kori történetéről sajnos nem lehet sokat tudni, az azonban biztos, hogy legalább az ezredfordulóig lakóházként működött: ekkor került ugyanis az akkor vendéglátóipari vállalkozásokban, illetve automata garázskapukkal foglalkozó cégekben érdekelt üzletember, Baranyi Tamás kezébe, aki 2020-ban egyik üzlettársának, a sportmarketing mellett éttermek, illetve egyéb vállalkozások egész sorához kötődő - 2019-ben a Club Aliga kikötőjének bérlőjeként a helyiekkel is összetűzésbe kerülő - autóversenyzőhöz, a Dakar-ralik legjobb magyar eredményét hozó Szalay Balázs Árpádnak adta azt tovább.
Az üzletember alig egy évvel később vált meg az ingatlantól, ami a Budapest Schoolt legalább 2018 óta támogató Pados Balázshoz kötődő CEI Consulting Tanácsadó Kft. tulajdonába került, aki azt azonnal a magyar oktatási rendszerbe innovatív megoldásokat behozni kívánó, tantárgyak helyett a projektalapú tanulás mellett kiálló magánintézmény használatába adta.
Az állami oktatási rendszer által nyújtott határokat feszegető, a hangsúlyt a diákok erősségeire helyező iskola rövidesen belekezdett az épület felújításába. Ennek eredményei nem ismertek, a munkákat megelőző állapotokat azonban egy másfél évvel ezelőtt született videóban mutatták be:
A hétperces anyagban lenyűgöző részletek látszanak:
a fából épült lépcsőház kezdeténél álló oszlop, illetve az azt körülvevő szoba rézpaneljei, az üvegablakok, illetve a földszinti kályhák mind értéket jelentenek,
ezeket pedig a felújításnál nyilvánvalóan megtartották.
A helyi, fővárosi vagy épp országos védelmet sem élvező villa értékét a szerényebb anyagi háttérrel rendelkező diákjainak számos ösztöndíjas helyet is biztosító intézmény tehát felismerte, az újabb emeletnél alkalmazott megoldás azonban távolról sem tökéletes, hiszen a vakablakokkal, illetve a fenyőből születő rétegelt lemezekkel az épület arca gyökeresen átalakul, a régi és új szakasz közt pedig semmiféle kapcsolat nem látszik.
A dísztelen, egyszerű homlokzattól való eltérés önmagában persze nem jelent problémát, hiszen egy
színvonalas modern bővítés esetén jó, ha a kortárs rész elkülönül a korábbitól, nem mindegy azonban, hogy ezt milyen eszközökkel teszi.
A Somlói úton használt eszköztárból a ház távlati, harmonikus képét megtartó ötletek hiányoznak, így amennyiben a leadott tervlapok zöld utat kapnak, a Gellért-hegy oldalában egy olyan projekt válik valósággá, amire az iskola bővítéséhez nyilvánvalóan szükség van - hiszen a kert felé, illetve a terasz rovására nem tud terjeszkedni -, mégis keserű szájízt okozhat majd a járókelőknek.
