Magasabb fokú hozzáférést kap Finn- és Svédország a NATO ukrajnai információihoz - írja az Euractiv. Így - nyilvánvalóan az Ukrajna elleni orosz támadásra való reagálásként - intenzívebbé is válik az információcsere a katonai szövetség és a két NATO-n kívüli állam között (Stockholm és Helsinki "partnerei" az észak-atlanti katonai szervezetnek).
A svéd és a finn vezetők a NATO vezetőivel egy virtuális csúcstalálkozón tanácskoztak, és ezután szólalt meg a finn köztársasági elnök, Sauli Niinistö.
- Svédország és Finnország, ha kívánják, részt vehetnek az emelt szintű információcserében és koordinációban, a műveletekről információt kaphatnak, mint ahogyan a stratégiai kommunikációról is - mondta a finn államfő, aki hangsúlyozta, hogy mindez nem egyenlő azzal, mintha Finnország csatlakozott volna a NATO-hoz, és egy fél sem köteles a kért információkat megadni. A NATO mindenesetre fontolgatja, hogy miként oldhatná meg az információk cseréjét azokkal a partnereivel, amelyek nem tagjai az észak-atlanti védelmi szövetségnek.
Finnország különösen érzékeny geostratégiai pozícióban van, hiszen 1300 kilométernyi közös határa van Oroszországgal. Helsinkiben az utóbbi hetekben és hónapokban felerősödött a vita arról, hogy az ország csatlakozzon-e a NATO-hoz, de ennek hátulütőit is folyamatosan mérlegelik a finn fővárosban. Moszkva különösen idegesen szemléli a NATO, illetve Finn- és Svédország kapcsolatait. A virtuális csúcs közben a Kreml azzal vádolta a NATO-t, hogy megpróbálja Stockholmot és Helsinkit a szövetségbe csalogatni.
Ám a két ország csatlakozása
súlyos katonai és politikai következményekkel járna
az orosz külügyminisztérium szóvivője (az egyébként nemzetközi szankciókkal sújtott) Marija Zaharova szerint. Zaharova "megtorló intézkedésekkel" is fenyegetőzött eközben.
