Hétfőre virradó reggel Törökországban 418 embert vettek őrizetbe, mind az ellenzéki kurd párt, a HDP (Népek Demokrata pártja) tagjai voltak. Az ehhez hasonló razziák nem ritkák az országban, most azonban a letartóztatottak között voltak Diyarbakir, Mardin és Van kurd többségű települések főpolgármesterei is, akiket egyből megfosztottak posztjuktól, helyükre pedig Erdogan már be is iktatta saját embereit.
A 2016-os sikertelen katonai puccs után bevezetett szükségállapotban Erdogan megszerezte azt a jogot, hogy a parlament beleegyezése nélkül távolítson el neki nem tetsző szereplőket a politikából.
Ennek a legnagyobb áldozata a kurdok pártja, a HDP (Népek Demokratikus Pártja) lett: 10 tartomány, 3 megyei jogú város és további 80 település HDP-s vezetőjét távolították el úgy, hogy a helyükre Erdogan embereit nevezték ki. A kormány még a látszatot sem akarta fenntartani, hogy az általa kinevezett vezetők függetlenek lennének, az idei önkormányzati választások alkalmával a kormányzó AKP (Igazság és Fejlődés pártja) sok településen ezen kihelyezett vezetőket indította jelöltjeként.
Miket is csináltak Erdogan emberei a kurd városokban?
Első körben a kisebbségi nyelveken (kurd, zaza, arab, örmény, arámi) kihelyezett feliratokat tüntették el a hivatalokról és cserélték le mindet törökre, ezek után pedig egyesével adósították el a településeket. Diyarbakir városának kasszájában még nyolcvanmillió török líra, körülbelül négymilliárd forint volt, amikor az irányítás a kormány emberének kezébe került, a tavaszi választásokon, mikor ismét a HDP kezébe került a város, már 259 millió líra, vagyis körülbelül tizenhárommilliárd forint adósága volt.
Mire is ment el a pénz? Ezt nehéz megmondani, hiszen a kihelyezett vezető még az évenkénti rovarírtást se volt hajlandó elvégezni, viszont a főpolgármesteri hivatalt konkrétan palotává alakította, az önkormányzati tulajdonú földeket és épületeket pedig nevetséges árakon adott el rokonainak.
Idén tavasszal az önkormányzati választások alkalmával ugyan a legtöbb kurd város ismét a HDP kezébe került, a kormány mindent megtett, hogy ne legyen könnyű az új vezetésnek. Azon túl, hogy az összes települést eladósították, a választások előtt azon önkormányzati ingóságokat, amiket nem tudtak rokonoknak eladni, állami hivatalokra ruházták át. Bismil városában még az önkormányzat épületét is a rendőrség kezére játszották át, így a választások után megalakult képviselő-testület az üléseket se tudta megtartani.
Mardin városában az önkormányzat épületét teljesen kiürítették, mielőtt átadták volna, még egy teás csészét se hagytak.
Amikor pedig tavasszal végre a legtöbb kurd város szavazáson dönthetett arról, hogy ki is vezesse őket, Erdogan egy kampánybeszédében arról beszélt, hogy mindenki nyugodtan szavazzon csak arra akire akar, de ha esetleg olyasvalaki kerül majd hatalomra aki neki nem tetszik azt gondolkodás nélkül megfosztja hivatalától.
Ebbe kezdhetett most bele, és nem véletlenül ezzel a három várossal kezdte. A kihelyezett vezetők ezen három helyen voltak a legkorruptabbak, ezeken településeken történt a legtöbb olyan gyanús ügylet, amit a tavaszi választásokkal demokratikusan megválasztott kurd vezetők az elmúlt hónapokban egyesével tártak fel és hozták nyilvánosságra. Ezzel pedig nem keveset rontottak a kormánypárt népszerűségén.
A kormány persze mint legutóbb most se akarja fenttartani azt a látszatot, hogy független embereket helyeznek a városok élére. Mardinba például Mustafa Yamant nevezték ki, aki mindamelett, hogy korábban többször is elitélték korrupció miatt, legismertebb akkor lett amikor Dersim tratomány kormányzójaként Erdogannak kampányolva mosógépeket osztogatott szét a választópolgárok között, miközben a kormányzói tisztség Törökországban politikai pártoktól elvileg szigorúan független.
Erdogan mostani lépése erősen megosztja a török politikát
Az utóbbi időben a HDP-hez egyre jobban közeledő szekuláris CHP (Köztársasági Néppárt) több politikusa egyből elítélte az eseményeket, sőt Erdogan egykori jobbkeze, a mára már kegyvesztetté vált Ahmet Davutoglu is megjegyezte, hogy ezen lépések összeegyezhetetlenek a demokráciával, Erdogan egy másik egykori társa Abdullah Gül volt köztársasági elnök is nem tetszését fejezte ki a letartóztatásokkal kapcsolatban.
A HDP társelnöke Sezai Temelli katonai puccshoz hasonlította az eseményeket és arra kérte a török és kurd népet, hogy ezen nehéz időkben együtt álljanak ki a demokratikus értékek mellett. Az AKP frakcióvezetője Bülent Turan csak úgy kommentálta a razziát, hogy már korábban meg kellet volna tenni.
Az események következtében érezhetően nőtt a feszültség az országban, Diyarbakirban a városháza előtt összegyűlt tömeget a rendőrség könnygázzal és vízágyúval oszlatta fel, Isztambulban a Taksim téren szintén erőszakkal oszlatta fel a rendőrség a HDP-vel szimpatizáns tüntetőket, itt összesen hét embert tartóztattak le. Mugla városában a HDP helyi szervezete tartott sajtótájékoztatót, amit a rendőrség szétvert és letartóztattak 22 embert.
Persze nem csak a kurd kisebbség feszült, a török ellenzék sem érzi, magát biztonságban az események után, attól tartanak, hogy a hatalom hasonló módon akarja majd elmozdítani Isztambul és Ankara szintén tavasszal beiktatott ellenzéki főpolgármestereit. Riza Türmen az Európai Emberi Jogi Bíróságának egykori jogásza, szintén arról beszélt, hogy az ellenzéknek most mindenképpen össze kell fognia, máskülönben legközelebb Isztambulban és Ankarában fogják eljátszani ugyan ezt.
Mások ugyanakkor arra gyanakszanak, hogy a kormány ugyan elismerte Isztambul és Ankara elvesztését, ezzel a mostani kirohanás csak erőfitogtatás volt, amivel azt szerették volna bizonyítani, hogy a hatalom még mindig az ő kezükben van.
Feltehetőleg a következő hetekben is lesznek még razziák, sőt az sem kizárt, hogy jó pár másik település is Diyarbakir sorsára fog jutni. Az viszont már most látszik, hogy a mai események csak jobban fezavarták a már amúgy is eléggé feszült török belpolitikát.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
