Ha valaki nem követi szorosan a hazai szakképzés körüli változásokat, akkor elveszettnek érezheti magát a magyar oktatási rendszer legkaotikusabb területén. Nemrég egy előterjesztés alapján kiderült, a kormány most éppen azzal próbálná vonzóbbá tenni a szakképzést, hogy a technikumba járó diákok felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra.
A technikum elnevezés nem a véletlen műve, a Szakképzés 4.0 címet viselő háttéranyag szerint a kormány tervei között szerepel, hogy a szakgimnáziumokat technikumra keresztelnék át, a technikusi képzés pedig 5 éves lesz. Az elnevezéscsere mindenképp meglepő, az előző terminológia megszokására sem hagytak túl sok időt, mivel a 2016/17-es tanévtől lettek a szakközépiskolákból szakgimnáziumok, a szakiskolákból pedig szakközépiskolák.
A szakképzés átalakításáról szóló döntés csütörtökön meg is született: Palkovics László bejelentette, "osztrák mintára, az iparkamarák és a vállalatok kezdeményezésére" fejleszti tovább a kormány a szakképzést, a Szakképzés 4.0 szerint pedig a szakgimnáziumok helyére jönnek az ötéves technikumok. A miniszter kiemelte továbbá, hogy jövedelmet kaphatnak, könnyebben érettségizhetnek, és juthatnak be a szakirányú felsőoktatásba a szakképzésben részt vevők. Azonban az újabb változtatások sora közel sem arat osztatlan sikert a hozzáértők között.
Az iskolatípusok elnevezéseinek újabb megváltoztatása vitatható és aggályos
- írta még a hivatalos döntés bejelentése előtt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a 24.hu-nak készített elemzésében. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke és Palotás József szakértő úgy véli, a technikum elnevezéssel a köztudatban sikeresnek tartott, de a szakirodalomban árnyaltabban bemutatott iskolatípus nevével terelnék a diákokat a jelenlegi szakgimnáziumokba. Ám a szakszervezet szerint adódik a kérdés, hogy ha néhány év elteltével ismét át kell nevezni az iskolatípust, miért nem hozott megfontoltabb döntést a kormány az előző átnevezéskor, illetve mi a garancia arra, hogy vonzóbb lesz a technikum, mint a mostani szakgimnázium.
A PSZ szerint ha mindenképp újra átkeresztelnék az intézménytípusokat, akkor fél évszázada a mindenki számára ismert állapothoz való visszatérés lenne célszerű, azaz legyen újra szakközépiskola, szakmunkásképző iskola és szakiskola.
A Szakképzés 4.0 kiadványban ráadásul olyan félrevezető és szakszerűtlen megállapítások is találhatók, mint hogy "sokan hagyják el a szakgimnáziumot (46%) az érettségi után, technikusi végzettség nélkül". Ilyen statisztika nem állhat rendelkezésre, mivel a 2016 őszén indított szakgimnáziumi képzésben tanulók legkorábban 2020-ban érettségiznek.
Sokatmondó az is, hogy a szakképzési törvény 1993-as kiadása óta a szakképzési iskolaszerkezetet kilenc alkalommal módosították. Azonban az oktatáskutatók elemzései és a lemorzsolódási adatok is azt mutatják, hogy az iskolaszerkezet korrekciója magában nem tudja érdemben javítani a beiskolázást, nem akadályozza meg a lemorzsolódás növekedését, viszont a gyakori változások elbizonytalanítják a szakképzésben érdekelteket. Ráadásul a változások többletterhet rónak minden szereplőre, különösen az iskolákra, ahelyett, hogy az érdemi szakmai kérdésekre fókuszálhatnának.
Félrevezetés
A kormányzati előterjesztésben foglalkoznak a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásával is: műhelyiskolák nyílnának, ahol a szakképző iskola harmadik évétől olyan fiatalok tudnának részszakképesítést szerezni, akik egyébként lemorzsolódnának és végzettség nélkül lépnének ki a szakképzésből.
A szakszervezet szerint azonban leghátrányosabb helyzetű fiatalok megtartása nem elsősorban iskolaszerkezeti vagy elnevezésbeli, hanem módszertani kérdés. Ráadásul felvetődik, hogyan lehetne professzionálisabb a szakmai képzés iskolai szintű irányítása, miközben az elmúlt tíz év intézkedései éppen ennek ellenében hatottak:
- a 2000-es évek második felétől a szakképző központok szűkítették az iskolaigazgatók mozgásterét,
- majd 2010 után a szinte állandósult fenntartóváltások, szervezeti átalakítások, a vezetői megbízások körüli bizonytalanságok lehetetlenítették el a szakmai fejlődést és a professzionális vezetést.
A PSZ szerint a kormány elé kerülő dokumentum rengeteg olyan általánosítást tartalmaz, amely nincs adatokkal, tényekkel alátámasztva, belső ellentmondásokat hordoz, a korábbi tapasztalatokat nem veszi figyelembe, illetve a jelenlegi rendszer és az abból fakadó lehetőségek ismeretének hiányát tükrözi.
Fejlődés helyett butulás
A legfrissebb elérhető kompetenciamérés adataiból is látható, hogy az elnevezésekből adódó problémáknál sokkal komolyabb gondok vannak jelen a szakképzésben. A 2017-es országos kompetenciamérés jelentésében kiemelték, hogy továbbra is komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye.
Azon túl, hogy a szakközépiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd-egyszórásnyival marad az országos átlag alatt, ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is, azaz egy egész középiskolai képzési forma tanulói nem érik el a 6. osztály átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem.
A szakközépiskolás tanulók átlageredményei gyakorlatilag nem változtak a 8. és a 10. évfolyam között. Matematikából a tanulói képességek átlaga a 6. és 8. évfolyamos gimnáziumok esetében emelkedett a legnagyobb mértékben, itt a tanulók átlagosan 61-68 ponttal érnek el jobb eredményt a 10. osztály végére, mint amilyennel nyolcadikban rendelkeztek.
Ehhez képest a szakközépiskolák tanulóinak matematikai tudása 36 ponttal csökkent.
Arról nem is beszélve, hogy jóval nagyobb a nyelvvizsgával rendelkezők aránya azok körében, akik gimnáziumban érettségiztek, mint a szakgimnáziumot végzettek esetében: a tavalyi adatok szerint előbbiek 54 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával, míg utóbbiak esetében az arány csak 25 százalék volt.
Így látható, hogy attól, hogy szakgimnáziumból technikum lesz, vagy a szakképzésben tanuló diákok hagyományos felvételi nélkül tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, még nem oldódik meg a szakképzés legégetőbb problémája, mégpedig az, hogy a folyamatos változtatások hátterében diákok ezrei hosszú évek óta valódi tudás nélkül hagyják el a különböző iskolákat.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
