Átfogó tanulmányt adott ki az Energiaklub a magyarországi szélenergia-kapacitásról: a Szélenergia a 21. században - és Magyarországon összeállítás arra fut ki, hogy miközben Európában rohamléptekkel bővül a szélenergiás áramtermelés, nálunk 2011 óta nem épült egyetlen wattnyi új kapacitás sem - írják a weboldalon.
Miközben a globális szélerőmű-kapacitás 2000 óta a harminchatszorosára nőtt, itthon a szélenergia de facto tiltólistára került, tíz éve nem épült egyetlen szélerőmű sem. Persze elvi tiltás nincs, de a hatályos szabályozás alapján
ma Magyarországon nincs egyetlen négyzetméternyi hely sem, ahová szélturbina telepíthető.
Európa pedig élharcosa a fenntartható energiagazdálkodásra való átállásnak. A megújuló energiaforrásokkal megtermelt
villamos energia mennyiségének bővülése 2000 óta 222%-os, ezen belül is a szélerőművek mutatják a legjelentősebb bővülést: 2000-ben 23 TWh-val az igényeket alig 0,9%-ban fedezték; 2019-ben 417
TWh villamos energiát termelve ennek már 15%-át biztosították (WindEurope 2020) - ez a szélenergiatermelés 18-szoros bővülését jelenti két évtized leforgása alatt, írja a jelentés.
Talán a legnépszerűbb állítás a hazai szélenergiával szemben, hogy Magyarország legnagyobb részén "nincs elég szél", ezért nem lehet szélerőművet gazdaságosan működtetni. A tanulmányból kiderül, hogy kisméretű, alacsonyan dolgozó szélerőművek hazai alkalmazása átlagos adottságú területeken - a jelenleg elérhető technológiákkal - valóban nem szerencsés. Hazánkban inkább ritka kivételnek tekinthető az, ha például egy kedvező adottságú szélcsatorna alkalmat kínál a gazdaságos hasznosításra, ám ez esetben is különféle műszaki és adminisztratív nehézségek akadályozhatják a projekt sikeres végrehajtását.
Más a helyzet azonban a magasabb szélturbinákkal. Ezek munkamagasságában (120-150 méter) az ország jelentős része a szélklíma szempontjából alkalmasnak látszik. Terepi mérések is igazolták,
hogy a napi jellegzetességek tekintetében már 100 méteres magasságban is kimutatható az a törvényszerűség, hogy éjszaka magasabb, nappal alacsonyabb szélsebességgel lehet kalkulálni. Vagyis
éppen fordított a
helyzet, mint a napenergia esetében, így annak a szélenergia jó kiegészítője lehet a napi villamosenergia-termelés terén. Ez a hazai szélerőművek termelési adataival is igazolható
törvényszerűség.
A napenergia és szélenergia együttműködésének szükségessége logikus és nyilvánvaló. Ezt az összefüggést a Magyarországon működő szélerőmű-flotta termelési adatai is megerősítik. Sok egyéb mellett a fenti természeti törvényszerűségek is magyarázatul szolgálnak arra, hogy az Európai Unió országaiban miért gyarapodott éppen ez a két technológia a legnagyobb mértékben az utóbbi 10-15 évben - olvasható a jelentésben.
Hazánkban a technológia jelenlegi szintjén, első becslésként, az év óráinak legfeljebb 40-50%-ában állhat rendelkezésre megfelelő intenzitással e két energiaforrás. Nem elképzelhető tehát csupán ezekre villamosenergia-rendszert alapozni. A szakértők szerint a fenntartható energiarendszer alapvetései nem értelmezhetők a 20. századi energiagazdálkodás szemléletmódja szerint, ahol néhány erőmű és néhány energiaforrás megoldott minden feladatot - miközben mérhetetlen károka okozott a természeti környezetben. A 21. században sokkal szofisztikáltabb megoldásokra van szükség és lehetőség, nem elegendő csupán mennyiségekben gondolkodni, ahogyan eddig. A minőség, a lényegesen jobb környezeti mutatók adják a fenntartható energiarendszer legfőbb jellegzetességét - írják a kutatók.
A korszerű szélerőművek nagyjából 6 hónap alatt képesek megtermelni a teljes életciklusban felmerülő energiaigényüket
- ebben benne van minden, tervezéstől gyártáson és építésen át az újrahasznosításig. Vagyis hat hónap után már pozitív a mérleg, és mire a 20 éves várható üzemidő végét eléri, egy mai szélerőmű negyvenszeresen termeli vissza a teljes életciklusban felhasznált energiát. A korábbi turbinák esetében valóban nem volt megoldott a lapátok újrahasznosítása, de ma már más a helyzet: a szélturbinák leszerelését követően már a felhasznált anyagok 62 százaléka, más forrás szerint 85-90 százaléka vezethető vissza a körforgásos gazdaságba.
Magyarország jelenlegi energiastratégiájával az ország energiafüggősége Oroszországtól érdemben nem csökken, egyúttal konzerválódik egy korszerűtlen, alacsony hatékonyságú, kevésbé megbízható energetikai rendszer. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy Európa fejlettebb részén az energetikában technológiai ugrás megy éppen végbe, amiről nem érdemes lemaradni.
A teljes jelentést ezen a linken lehet elérni.
