Egészen másképp vágott bele az újabb elvonókúrába az alkoholproblémákkal küzdő színész, mint az előző alkalommal tette.
Az utóbbi hetekben több megdöbbentő felvétel is napvilágot látott az utcán fényes nappal részegen fetrengő Molnár Gusztávról. Ezek után nem meglepő, hogy a színész úgy döntött: ismét bevonul egy Budapesttől távoli rehabilitációs intézménybe.
„Ezúton szeretném közölni, hogy ismét bevonulok egy rehabilitációs intézetbe. Arra kérem a sajtó munkatársait, hogy ez idő alatt ne keressék a családtagjaimat, barátaimat. Ha eljön az ideje, hírt adok magamról” – jelezte a Borsnak eljuttatott közleményében.
Molnár Gusztáv korábban 265 napot töltött a komlói rehabon, de ennek ellenére nem sikerült legyőzni függőségét. A lapnak arról is őszintén beszélt, hogy miben más a mostani helyzet, mint a korábbi volt.
„Talán ami a legfontosabb, hogy a jelen helyzetemet nem élem meg kudarcnak. Anno Komlóra megtörten kerültem be. Mindent elveszítve, és elvesztettem a hitemet. Talán már élni sem akartam igazán. Ott 265 nap alatt visszakaptam magamból egy darabot, és elindulhattam az önismeret útján. Viszont ez a küzdelem és munka önmagammal egy életen keresztül tart, és talán az ott tanultakat nem sikerült a kinti életben megfelelően alkalmazni” – mesélte a Drága örökösök korábbi sztárja, majd hozzátette:
„A gyerekek is sokszor esnek el, míg megtanulnak biztonságosan járni. Most ez a célom. Egy újabb elesés után megragadni a segítő kezeket, és megtanulni boldogulni felnőttként az életemben.”
Molnár Gusztáv arról is beszélt a Borsnak, hogy mi motiválja az újabb elvonókúra előtt:
„Viszont most nem úgy vágok neki ennek az útnak, hogy semmim sincs. Az elmúlt egy évben megismertem az igazi barátságot, a szerelmet, és néha a nyugalmat is visszakaptam.
A színész ezután egy időre búcsút intett a nyilvánosságnak:
„A következő időszakban nem csak magamnak kérek erőt, hanem kitartást kívánok azoknak a hozzám közel álló embereknek is, akik szeretnek, mert nekik talán még nehezebb. Ha valakit szeretünk, akkor felelősséggel tartozunk iránta, és kötelesek vagyunk elviselni életünk minden nehézségét.
