Az alacsony ár némi trükközés eredménye. A rezsicsökkentés egyik áldatlan mellékhatásáról van szó.
Miután eldőlt, hogy a napelemesek döntő többsége (mindenki, aki szeptember 7-e előtt beadta a kérelmét és 2026. január 1-ig befejezi beruházását) a telepítéstől számított tíz éven belül megmaradhat az éves szaldóban, a következő kérdés, ami foglalkoztatta az érintetteket, az a többlettermelés átvételi díja. Ez a szaldós elszámolásnál akkor jelenik meg, ha az éves áramtermelés több, mint az éves fogyasztás.
Az Index kérdezte az Energiaügyi Minisztériumot a várható átvételi árról. Bár a minisztérium konkrét összeget nem nevezett meg, de a válaszból kikövetkeztethető, hogy az átvételi ár
lesz.
Ugyanis a levélben ezt írják:
A szöveg értelmező feloldása a következő. Jelenleg az áramdíj két részből áll, a rendszerhasználati díjból, és magából az áram árából. Mivel a rezsicsökkentés miatt majd' tíz évig árat emelni nem lehetett, tehát amikor az állami áramszolgáltató cégek valami okból emelni akartak a rendszerhasználati díjakon, csak úgy tehették meg, hogy csökkenteni kellett az áram átvételi árát. A rezsicsökkentés kezdetekor az áram ára 12 forint volt kilowattóránként, ezen felül volt 23 forintnyi rendszerhasználati díj. A szolgáltató csak úgy tudott rendszerhasználati díjat emelni, hogy ugyanannyival csökkentette az áramára, hogy benne maradhasson a kilowattóránkénti 35 forintos árban. Így lett az áram ára irreálisan alacsony, öt forint.
Viszont tény, hogy ma ez az átvételi ár, tehát, ha a minisztérium közlését helyesen értelmezzük, nem jöhet ki más, mint öt forint kilowattóránként.
