A Financial Times cikke a Bertelsmann Alapítvány német nonprofit szervezet 41 iparosodott országot vizsgáló, kedden megjelent tanulmányának megállapításait ismertetve azt írta, hogy a polgárok bizalma a Magyarország, Lengyelország és Törökország illiberális kormányzatai iránt növekszik, annak ellenére, hogy ezekben az országokban hanyatlóban vannak a demokrácia normái.
Az okok között azt emelték ki, hogy a demokrácia nem gyökeresedett meg kellőképpen a szóban forgó társadalmak jelentős részének politikai tudatában.
A tanulmány Magyarország esetében megállapítja, hogy a jogállamiság Orbán Viktor kormányzása alatt jelentősen csorbult, de a többi országhoz hasonlóan növekszik az emberek kormányzatba vetett bizalma. Amíg 2007-ben 25 százalék bízott a kormányban, addig 2017-ben már 38 százalék.
Noha sok magyar, lengyel és török elfogadja a liberális demokrácia elleni küzdelmet, a népesség jelentős része ellenzi a demokrácia pusztulását mindhárom országban
- idézte a Financial Times cikke a Bertelsmann Alapítvány tanulmányát.
A migrációellenes kemény szólamok ellenére a magyar kormány megháromszorozta az EU-n kívüli országokból Magyarországra érkező ösztöndíjas diákok számát - írta a Le Monde.
A francia balközép napilap szegedi tudósítása szerint 2013 óta a harmadik világból érkező diákoknak a magyar kormány kétszer annyi ösztöndíjas helyet hirdet meg, mint korábban, és az idei tanévben a tavalyi 2500-ról 5 ezerre duplázódott az ázsiai, dél-amerikai és az észak-afrikai arab országokból származó ösztöndíjasok száma.
A lap arra is emlékeztetett, hogy miközben Franciaországban 2011 óta tíz százalékkal esett vissza a magyar diákok száma, a Magyarországon tanuló francia diákok száma robbanásszerű növekedést mutat: jelenleg 750 francia diák tanul magyar egyetemeken, ami 66 százalékos növekedést jelent 2012 óta.
Mindez a Le Monde szerint az angol nyelvű, magas színvonalú oktatásnak, a franciaországihoz képest olcsó diákéletnek, a közbiztonságnak, de mindenekelőtt Trócsányi László igazságügyi miniszternek köszönhető, aki korábban brüsszeli, majd párizsi nagykövetként is a frankofónia lelkes terjesztőjeként volt ismert.
Mindent megtett azért, hogy Szegeden létrejöjjön a világ minden országa előtt nyitva álló frankofón egyetemi központ
- hangsúlyozta a lap, amelynek Patrick Mardellat, az észak-franciaország lille-i Sciences Po-ról (Politikatudományi Egyetem) érkezett vendégtanára elmondta, teljes szólásszabadságot élvez Szegeden, amely kiváló partneri szerződést kötött Lille-lel, a diákcserék száma egyre nő. A közgazdaságtant oktató francia professzor óráira egyetlen magyar jár, a többiek török és marokkói diákok, akik "a migrációval szemben a kereszténységet védő, szuverenista Orbán Viktor kormányának nagyvonalú ösztöndíját" élvezik, fogalmazott a lap.
A 2013 óta működő frankofón központ évi 135 ezer eurós támogatást kap a magyar kormánytól, a francia és a belga kormány pedig egy-egy munkahelyet finanszíroz az intézményben, amely mindenekelőtt afrikai országokból származó diákoknak kínál mesterképzést az európai-afrikai külpolitikai kapcsolatokról.
A lap szerint az afrikai diákok nem titkolják, hogy kihívás abban az országban tanulni, amelynek vezetője negatív véleménnyel van a délről érkező migrációról, és többségük a gazdag tapasztalat birtokában más uniós országban készül doktorit írni. Többségük viszont kellemesen csalódott a szegediek külföldiek iránti viszonylagos jóindulatában, ami a lap szerint a város történelméből fakadó nemzetközi nyitottságnak köszönhető.
A Szegeden tanuló 25 ezer diákból jelenleg 1300 külföldi: többségében németek, irániak és kínaiak, akik elsősorban angol vagy német nyelven tanulnak.
(MTI, kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu)
