A júniusban készített felmérés hétfőn ismertetett eredményei szerint az Európai Unióba vetett bizalom utoljára 2014-ben állt ilyen magas szinten, s továbbra is meghaladja a nemzeti kormányok vagy parlamentek iránti bizalmat, írja az MTI.
A bizalom szintje 20 tagállamban nőtt. Az Európai Unióban inkább megbízó válaszadók aránya Litvániában a legmagasabb (72 százalék), majd Dánia (68 százalék) és Észtország (60 százalék) következik.
Magyarországon ez az arány 55 százalék, ezzel az ország a kilencedik helyen áll. A bizalom szintje a kilépésre készülő Egyesült Királyságban a legalacsonyabb (29 százalék).A közösségi átlag 44 százalék, míg 46 százalék inkább nem bízik az EU-ban.
A legutóbbi felmérés óta 23 tagállamban nőtt azok aránya, akik pozitívan vélekednek az EU-ról (45 százalék). A legszembetűnőbb a növekedés Cipruson (47 százalék, plusz 11 százalékpont) és Magyarországon (52 százalék, plusz 9 százalékpont). 2018 ősze óta kettő, 2014 tavaszához képest pedig tíz százalékpontos növekedés volt megfigyelhető átlagosan, így a pozitív vélemények aránya az elmúlt tíz évben tapasztalt legmagasabb szintre emelkedett.
Az európaiak többsége derűlátó az EU jövőjét illetően (61 százalék), és csupán 34 százalékuk borúlátó. Az optimizmus Írországban (85 százalék), Dániában (79 százalék), Litvániában (76 százalék) és Lengyelországban (74 százalék) a legmagasabb. A skála másik végén az Egyesült Királyság (47 százalék) és Franciaország (50 százalék) található. A magyarok 68 százaléka optimista, 28 százaléka pesszimista a kérdésben a közvélemény-kutatás szerint.
A válaszadók 55 százaléka elégedett a demokrácia működésével az EU-ban, ami 2004 ősze óta a legmagasabb arány, a nem elégedettek aránya 36 százalékra csökkent.
Az euró támogatottsága új rekordot ért el. Az euróövezetben a válaszadók több mint háromnegyede, míg az EU egészében 62 százalék nyilatkozott úgy, hogy pozitívan vélekedik a közös valutáról.Kedvezőek a vélemények a nemzeti gazdaságok helyzetéről is, jónak 49 százalék, rossznak 47 százalék ítélte a helyzetet. 17 tagállamban a válaszadók többsége jónak értékelte a helyzetet. Arányuk Luxemburgban (94), Dániában (91) és Hollandiában (90) a legmagasabb, Görögországban (7), illetve Horvátországban és Bulgáriában (20) a legalacsonyabb.
Uniós szinten továbbra is a bevándorlás aggasztja a leginkább a polgárokat, még a 2018 ősze óta 6 százalékpontos migrációcsökkenés után is a válaszadók 34 százaléka jelölte meg első helyen a kérdést. A klímaváltozás a második legfontosabb üggyé lépett elő (22 százalék), amelyet a gazdasági helyzet, a tagállamok államháztartásának helyzete és a terrorizmus követ. Magyarországon a migrációt 49 százalék, a terrorizmust 23 százalék, az éghajlatváltozást 22 százalék jelölte meg az EU előtt álló legfőbb kihívásként.
Kiemelt kép: Michael Kappeler/dpa/Europress
