Kedden összeomlott a lengyel kormánykoalíció, miután a miniszterelnök, Mateusz Morawiecki kirúgta a kisebbik koalíciós partner vezetőjét, a miniszterelnök-helyettes és fejlesztési miniszter Jarosław Gowint, mert nem egyezett a véleményük adóügyekben és az új, vitatott médiatörvényben, amely miatt az Egyesült Államok irányából is nyomást gyakorolnak az ország vezetésére.

Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto / AFP Jaroslaw Gowin

A szakítás egy nappal azelőtt történt, hogy szavazott volna a lengyel parlament arról a törvényről, amely megtiltaná az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli cégeknek, hogy többségi tulajdonnal rendelkezzenek lengyel médiavállalatokban. A lengyel kormány kritikusai szerint a törvény a népszerű TVN tévétársaságnak megy neki, mely az amerikai Discovery tulajdonában van, és a TVN24 független híradásaival irritálja a kormányt. A kabinet célja az lehet, hogy a Discovery adja el a tévétársaságot - lehetőleg egy kormánybarát cégnek -, és minél hasonlóbb legyen a médiahelyzet, mint Magyarországon, vagyis kontrollt gyakorolhassanak az üzenetek felett, a kritikus hangokat pedig félreállítsák. A törvénytervezet miatt már többször utcára vonultak a sajtószabadságot féltő lengyelek, legutóbb kedden, többezres nagyságrendben.

Egyelőre nem tudni, mi lesz a kormánykoalícióval úgy, hogy hat év után elveszítik Gowin Egyetértés nevű pártjának 13 képviselőjét. A lengyel alsóházban, a 460 fős szejmben eddig ugyanis egyetlen képviselővel volt csak meg a többségük. Kérdés, hogy Gowin mögül hány párttársa hátrál ki, illetve a koalíció legnagyobb pártjának, a Jog és Igazságosságnak (PiS) sikerül-e más képviselőket a maga oldalára fordítani. Ha nem, előrehozott választás következhet.

Az első jelekből úgy tűnik, Gowint követik a többiek. Szerdán a pártvezetés tanácskozását követően az Egyetértés hivatalosan is kilépett a koalícióból, ekkor jelentette be Gowin három miniszterhelyettese (egyben párttársa) is a lemondását, illetve egy negyedik politikus szintén otthagyja miniszterhelyettesi állását az oktatási minisztériumban.

A lengyel kormánykoalíció három pártból állt, a Fidesszel szoros kapcsolatot ápoló PiS a legnagyobb, mellettük a - többieknél legalábbis - liberálisabb Egyetértés és az igazságügyi miniszter Zbigniew Ziobro gyakran szélsőjobboldalinak nevezett pártja, az Egyesült Lengyelország volt a tagja.

Az utolsó előtti szög

Az utolsó előtti szöget a koalíció koporsójába az a "Polish Deal" nevű programcsomag verte, amely ígéretet tett az alacsony és közepes jövedelműek adócsökkentésére, a nyugdíjak és egészségügyi kiadások növelésére és a fiatal családok lakásvásárlásának segítésére. Nincsen azonban ingyen ebéd, a költségeket a programra a magánvállalkozásoktól vonnák el, megemelnék az egészségügyi járulékokat, illetve a városok is arra panaszkodnak, hogy hatalmas költségvetési megszorításokkal kell számolniuk.

Gowin szerint az adózási javaslatcsomag "rendkívül rossz", a reformok a középosztályt sújtják, és az inflációt is felgyorsítják, hogy a PiS-ből pedig egy baloldali-populista párt vált, megtagadva konzervatív értékeit. "Láttam, hogy útjaink elválnak egymástól" - mondta utólag.

A kormány szóvivője, Piotr Müller úgy reagált, Gowinnak azért kell távoznia, mert aláásta a bizalmat, és akadályozta a kormány munkáját.

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy elveszítjük a többségünket

- jelentette ki kedden, majd szerdán is a szóvivő, ahogyan azt is, magabiztos azzal kapcsolatban, hogy nem lesz szükség választásra az eredeti, 2023-as dátum előtt.

És az utolsó

A másik szög a koporsóba az új médiatörvény, amelynek a megszavazását Gowin elutasította.

Ez a törvény egyértelműen aláássa a média szabadságának elvét

- szögezte le a kirúgott kormányfőhelyettes, mondván, amellett, hogy így az eredeti tulajdonosokat kiszoríthatják, harcot indíthatnak ezzel Lengyelország legfontosabb védelmi szövetségese, az Egyesült Államok ellen.

Heves vita után szerda este a lengyel alsóház végül jóváhagyta a törvénymódosítást. A szavazási eredmény azt mutatja, hogy a Jog és Igazságosság vezette kormányoldal képes keresztülvinni legalább egyes tervezeteit a parlamentben azt követően is, hogy az Egyetértés kilépett a kormánykoalícióból, így az formálisan elveszítette a többségét. A szenátus elé kerülő törvénymódosítás mellett a 460 fős szejmben 228-an szavaztak, 216-an ellenszavazatot adtak le, tíz képviselő tartózkodott.

Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images Tiltakozás az új médiatörvény ellen Lengyelországban 2021. augusztus 10-én

Morawiecki tagadja, hogy a törvényt valakik ellen hoznák, igaz, korábban még azt is hozzátette, hogy orosz, kínai és arab államok cégeitől védenék meg a lengyel médiát a jogszabállyal (vagyis nem az amerikaiaktól). Gowin erre felvetette, hogy akkor az EGT helyett a törvényben megjelölhetnék a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (az OECD-t), amelynek az USA is tagja. Ezt viszont Jarosław Kaczynski, a PiS elnöke, egy másik kormányfő-helyettes, egyben az ország de facto vezetője szombaton kizárta, mert - szerinte - Lengyelországnak meg kell védenie magát a pénzmosók befektetéseivel szemben.

A TVN sugárzási engedélye szeptember 26-án jár le, 17 hónapja vár arra, hogy az erről döntő hatóság megújítsa azt. A TVN az USA legnagyobb befektetése Lengyelországban, 2 milliárd dollárt, mai értékén több mint 605,5 milliárd forintot ért, amikor megvette a Scripps Network Interactive, amit később a Discovery vásárolt fel. A Fehér Ház és az amerikai szenátorok kétpárti csoportja is arra figyelmeztet, hogy a törvény elfogadásának védelmi, gazdasági és kereskedelmi következményei lehetnek.

Kedden a varsói parlament előtt és további 80 településen tartottak tiltakozásokat a jogszabály elfogadása ellen. Több mint 750 szerkesztő és újságíró írta alá a törvény elutasítása mellett kiálló nyílt levelet. Ebben az olvasható, hogy a TVN az egyik utolsó bástyája a független sajtónak Lengyelországban.

Lengyelországban az állami TVP a kormány szócsövévé vált, tavaly pedig az állam által ellenőrzött finomító, a PKN-Orlen felvásárolta az ország regionális sajtójának többségét, sok újságírót elküldve tisztították meg a kormánykritikus hangoktól a lapokat. A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságot mérő World Press Freedom Indexén az idén már a 64. helyen volt Lengyelország, 2015-ben, a PiS hatalomra kerülésekor még a 18-on (Magyarország jelenleg a 92.).

A kormánypártoknak egyébként sincsenek jó napjaik, évek után ugyanis csak beadták az Európai Uniónak a derekukat, és hajlandók változtatni az igazságügyi reformjukon, még ha hivatalosan cáfolják is, hogy az unió nyomásgyakorlása (a pénzbüntetés belengetése) hatott rájuk.

Kapcsolódó

Fordulatra készül Lengyelország, a kormány engedhet az EU nyomásának

Ha a hivatalos magyarázat más is lesz, úgy tűnik, a lengyel kabinet végül hozzányúl a sokat bírált igazságügyi reformhoz.

Igaz, attól, hogy a vitatott fegyelmi kamarát megszüntetik, még nem biztos, hogy a jogállamiság kérdésében jobb lesz a helyzet Lengyelországban, hiszen vannak további vitatott jogállami kérdések is, ráadásul Kaczynski arra utalt, hogy a fegyelmi rendszer is megmarad valamilyen formában.

Mindez azért is érzékeny ügy, mert a PiS mellett megmaradt koalíciós partner így még fontosabb lesz a kormány életben tartásához, márpedig annak vezetője a keményvonalas Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter. Aki pár napja még Lengyelország unióból való kilépését is lebegtette.

Az a meggyőződés, hogy az EU egy jó bácsika, és pénzt ad nekünk, és ezért minden követelését el kell fogadnunk, propaganda, nem igaz

- nyilatkozta a Rzeczpospolita napilapnak.

"Korai még ünnepelni" - mondta a hétvégén a Politicónak az Európai Bizottság egyik hivatalnoka is.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kedves Olvasónk!

Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!