Egyre kevésbé szeretnének Oroszországhoz közeledni a magyarok, a Nyugathoz tartozás még mindig vonzóbb alternatíva - derül ki a Závecz Research kutatásából, melyet a Telex közölt.


Az Oroszországhoz való közeledés kérdése öt éve még megosztotta az válaszadókat: 48 százalékuk pártolta, 41 százalékuk ellenezte a jó viszonyt a Putyin-rezsimmel. Mára azonban mindössze emberek harmada (33 százalék) volt közeledéspárti, és a válaszadók 45 százaléka gondolta úgy, hogy inkább távolodnunk kéne az oroszoktól. A válaszadók pártszimpátiáját figyelembe véve jelentős eltérés mutatkozik az oroszokhoz való viszonyban: az ellenzéki összefogás szavazóinak 83 százaléka szorgalmazná a távolodást, míg a kormánypártok híveinek a többsége (45 százalék) még mindig inkább közeledne.

A magyarok döntő többsége (87 százalék) a közép-európai, visegrádi országokkal szorgalmazna jó viszonyt, de az is egyértelmű, hogy a magyarok inkább barátkoznának az EU-val (68) és az Egyesült Államokkal (48), mint az oroszokkal (33) vagy éppen Kínával (39).

Vlagyimir Putyin népszerűsége jelentősen romlott az elmúlt öt évben: míg 2017-ben a magyarok 31 százaléka szimpatizált vele, idén májusban már csak 17 százalék találta őt rokonszenvesnek. Száz pontos skálán az orosz elnök az ellenzéki összefogás szavazóitól mindössze 6 pontot kapott, a Fidesz híveitől 44-et, a Mi Hazánk szimpatizánsaitól pedig 53-at, összességében pedig öt év alatt 47-ről 32-re esett vissza. Egyedül a nemzeti radikális Mi Hazánk választói tartják többségében továbbra is szimpatikusnak Putyint.

Az, hogy Putyin népszerűsége csökkent, alighanem összefügg azzal, hogy idén Oroszország vezetőit lényegesen fenyegetőbbnek látják a magyarok, mint öt éve:

2017-ben még csak a válaszadók 49 százaléka gondolta úgy, hogy veszélyeztetik Magyarország jövőjét az orosz vezetők, 2022-re ez a szám 17 százalékkal, 66 százalékra nőtt. Ez idő alatt ez volt a legnagyobb arányú növekedés az összes, felmérésben említett potenciális veszélyforrás közül.

Módszertan:

Az adatfelvételt a Telex megbízásából a Závecz Research készítette 2022. május 20. és 23. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével. A megkérdezettek együttesen az ország felnőtt népességét reprezentálják életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. Az ilyen nagyságú véletlen minták esetében a hibahatár az összes megkérdezett alapmegoszlásait tekintve ± 3,2 százalékpont, kisebb részcsoportok esetében ennél nagyobb. A 2017-es adatok a Závecz Research korábbi, 2017 márciusában azonos módszertannal készült adatfelvételéből származnak.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!