Az állatok hosszú évezredek óta nélkülözhetetlenek a hadviselésben: Hannibál elefántokkal kelt át az Alpok hágóin, mások ló- vagy épp teveháton vívták a csatákat. A XX. században azonban minden megváltozott, hiszen a galambokból (és kis híján a macskákból is) kémek, a kutyákból robbanóanyaggal megrakott tankelhárítók, a patkányokból biológiai fegyver, a delfinekből pedig aknakereső búvármentők lettek.

Másoknak egy fokkal békésebb sors jutott - a világháborúkban macskák, kutyák, sőt, legalább egy esetben egy medve is kabalává vált, kevesen váltak azonban olyan hasznossá, mint a katonai pályafutását eltévedt kóborkutyaként indító Stubby, azaz Tömzsi, aki 1917 őszén egyszerűen csak besétált a 102. gyalogezred a Yale Egyetem kampuszán lévő gyakorlóterére.

A nevét rövid farka miatt kapott pitbull-keverékbe a katonák gyorsan beleszerettek - a legenda szerint azzal, hogy a parancsnok "Fegyvert elő!" parancsára leült, majd a mancsával tisztelgett -, sőt, a kiképzés végeztével a katonák az állatot a nyugati frontra is magukkal vitték.

A csatornán átcsempészett Tömzsi a háború utolsó tizennyolc hónapjában tizenhét nagy csatát élt át, ez idő alatt pedig a hadosztály nélkülözhetetlen tagjává vált, ugyanis az egyszer mustárgáz-támadás, egyszer pedig egy német gránát repesze miatt tábori kórházba került állat

előre jelzett, ha mustárgáz szagát érezte, vagy egy távolról indított tüzérségi lövedék zaját hallotta, felkutatta a sérült katonákat, sőt, még egy bokorban rejtőző német kémet is nyakoncsípett.

Harris & Ewing Collection / Library of Congress Egy felvonuláson, 1921 májusában.

Az elfogott férfi hasznos információkkal szolgálhatott, így az addigra már számos alkalommal kitüntetett, a csatákban gázmaszkot is viselő Tömzsit az amerikai hadseregben kutyának addig adott legmagasabb rendfokozatot kapta:

őrmesterré vált.

A harcok utolsó hónapjaiban egy francia városka, Château-Thierry lakói által készített kabátot viselő állatot a háború után az Egyesült Államokba visszatérő katonák egyike, a Georgetown Egyetem jogi karának hallgatójává vált James Robert Conroy (1892-1987) vette magához, így csak idő kérdése volt, hogy az Amerika-szerte ismert vált kutya az iskola kabalájává váljon.

Ez a következő évben természetesen meg is történt, sőt, Tömzsi még egy új trükköt is tanult:

az egyetemi amerikaifutball-liga mérkőzésein, a félidőben az orrával mindig végiggurított a pályán egy tojáslabdát.

Library of Congress Egyenruhában John Pershing, a nyugati frontra küldött amerikai csapatok egykori főparancsnoka, a háttérben a büszkén mosolygó gazda, Conroy, a terítővel védett asztalon Tömzsi - valamikor a húszas évek elején.

A még hallgatóként az FBI elődjének különleges ügynökévé váló Conroy, illetve a három amerikai elnökkel is személyesen találkozó Tömzsi végül nyolc békés évet töltöttek együtt. Az 1926 márciusában, álmában elhunyt kutyát kitömték, maradványai pedig harminc évvel később a Smithsonian állandó kiállításának egyik termébe kerültek.

A New York Timesban meglepően hosszú, fél oldalas gyászjelentést kapott kutya életét egy 2018-ban született egész estés animációs film, a Sgt. Stubby: An American Hero (Tömzsi őrmester: Egy amerikai hős) dolgozta fel:

A karakterek hangját többek közt Helena Boham Carter, illetve Gérard Depardieu adták, zenéjét pedig az Oscarra és Golden Globe-ra is jelölt Patrick Doyle szerezte. Az átütő siker azonban mindezek ellenére is elmaradt, hiszen a nagy stúdiók ezzel egyidőben készült filmjei - így a Bosszúállók: Végtelen háború, vagy épp a Kutyák szigete miatt csak kevesen voltak kíváncsiak rá.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!