Keviczki István december 15-én jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött posztjáról, az egykori bíróval a Válasz Online készített interjút.
Keviczki szerint
gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert.
Vegyük példaként az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást. Ez tipikus példa arra, hogy az ember elolvassa az unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentését, és azt gondolja, ebből nagyon komoly büntetőeljárás lesz
- fogalmazott. Hozzátette:
Előre látható volt, hogy egyetlen kollégám elé sem kerül ez az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény. Ha pedig nincs vádemelés, nincs ítélet. Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján.
Szerinte 3 nagy törvény is hatályba lépett, ami arra szolgál, hogy csökkentse a bíróságok súlyát:
- A büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi a dolga, hogy rábólintson erre. A korábbinál egyébként is sokkal erősebb lett az ügyész szerepe.
- A polgári ügyek jelentős része el sem jut a bíróságokig, mert tavaly óta nagyon megnehezítették a perindítás feltételeit, így drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma.
- Az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az államnak fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek.
(via 444.hu)
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Polt Péter legfőbb ügyész a labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjében játszott Magyarország - Észak-Írország mérkőzésen a budapesti Groupama Arénában 2014. szeptember 7-én. MTI Fotó: Beliczay László
