Nekem az nem fontos, hogy felmentenek-e, vagy sem. Az sokkal fontosabb, hogy mindenki megtudja az igazságot
- mondta a Caixin című kínai lapnak Li Venliang (Li Wenliang) orvos abban az interjúban, amelyet a kórházi karanténból adott. Li egyike volt annak a néhány orvosnak, akiket a kínai hatóságok őrizetbe vettek rémhírterjesztés miatta. Li már decemberben felhívta a figyelmet a koronavírusra, de ahelyett, hogy az illetékesek intézkedtek volna, Lit támadták. Az orvos február 6-án halt meg koronavírus-fertőzésben, és ahogy a járványnak, úgy a halálhírének a kezelése is rámutat a kínai társadalom súlyos problémáira.
Mindvégig harcolt
A szemészként dolgozó Li 1986-ban született az Északkelet-Kínában található Beizheng városában. Orvosi diplomáját a Vuhan Egyetemen szerezte, és néhány éves kitérő után az ottani központi kórházban is helyezkedett el. Tavaly december 30-án egy WeChat-csoportban azt írta az egyetemi csoporttársainak, hogy a kórház egyik páciensének kórlapján úgy látta, pozitív lett a tesztje a SARS-koronavírusra. Később hozzátette, hogy az egyik helyi piacon már hét ember fertőződött meg, és valóban koronavírusról van szó, de még az altípusát meg kell állapítani.
Azt követően, hogy a WeChat-csoportban leírtak elkezdtek terjedni az interneten, előbb a kórház felügyeletét végző ellenőrök beszéltek Livel, majd beidézték a rendőrségre, ahol január 3-án aláírattak vele egy papírt, miszerint hamis információkat terjesztett az interneten, egyúttal vállalta, hogy többé ilyet nem tesz.
Január 8-án azonban Li maga is megfertőződött, amikor egy szürkehályogos beteget operált, akiről nem tudta, hogy koronavírusos. Két nappal később megjelentek rajta a vírus okozta tipikus tünetek - magas láz, szárazköhögés -, január 12-én pedig bekerült az intenzív osztályon kialakított karanténba. Bár az állapota egyre rosszabb lett, ez nem akadályozta meg abban, hogy a kormánypropaganda ellen harcolva interjúkat adjon, ezekben nem csak a járványra hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy miként próbálta meg őt elhallgattatni a kormánypropaganda.
Helyi idő szerint február 6-án este háromnegyed tíz körül a Global Times a vuhani központi kórházban dolgozó orvosokra és barátokra hivatkozva azt írta, hogy meghalt Li Venliang. Néhány órával később minden magyarázat nélkül törölték a bejegyzést. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) részvétét fejezte ki Li halála miatt, de később azzal frissítették a közleményüket, hogy nincs aktuális információjuk az orvos állapotáról. A vuhani kórház végül néhány órával később megerősítette Li Venliang halálhírét.
A férfinak és feleségének egy gyermeke született, az asszony jelenleg a második gyerekükkel terhes. Amikor Li megtudta, hogy fertőzött, rögtön elköltözött a családjától egy szállodába, ennek ellenére a szülei még így is elkapták a koronavírust. Li halálát az teszi igazán tragikussá, hogy eddig még nem tudtak ilyen fiatal és egészséges áldozatról. A kínai egészségügyi hatóságok szerint mostanáig túlnyomó többségében azok haltak bele a koronavírusba, akik 60 év felettiek, vagy más betegséggel is küzdöttek.
Egy hónapig mostam az agyam a kínai propagandával
Egy hónapig követtük a Kínai Kommunista Párt lapjának Twitter-oldalát, hogy lássuk, milyennek akarják eladni az országot a külföldi közönségnek. Volt valami, amivel megvettek minket.
A gonosz ezer évig él
Az eset nem csak azokat zaklatta fel, akik személyes ismerték a férfit, de óriási felháborodást keltett a kínai közösségi médiában is. Ezt felerősítették a Kínában uralkodó különleges körülmények: mintegy 50 millió ember van most karanténban az ázsiai országban. Vuhan gyakorlatilag úgy néz ki, mint egy szellemváros, Pekingben megtiltották az esküvők és a születésnapi bulik megtartását, Hubej tartományban leállították a lifteket a toronyházakban, így veszik el az emberek kedvét attól, hogy elhagyják a lakásukat, míg más városokban azt szabták meg, hogy egy nap hány családtag mehet el otthonról. Az emberek a négy fal közé zárva várakoznak hetek óta, így nem is tudnak mást csinálni, mint internetezni.
Nem csoda, hogy Li halála után nem sokkal a Weibo nevű közösségi oldalon az egyik legnépszerűbb bejegyzés az lett, amely szerint "a vuhani városvezetés bocsánatkéréssel tartozik doktor Li Venliangnak". A témát villámgyorsan törölték, de így is több tízezer ember látta. "A szólásszabadságot akarok" címet viselő topik helyi idő szerint péntek reggel 1,8 millió megtekintésnél járt.
A jó emberek korán halnak, de a gonosz ezer évig él,
írta valaki Li halálát gyászolva.
A jelek szerint Hszi Csin-ping kínai elnök propagandája erős ellenfélre talált a közösségi médiában a koronavírus gerjesztette káoszban. A semmittevésre ítélt kínaiak az interneten élik ki a dühüket és a frusztráltságukat, az állami cenzúra pedig nem tudja elég gyorsan megakadályozni, hogy a sok százmillió kínainak legalább egy részéhez ne jussanak el a felháborodott hangok. És most már a tiltakozás hangjai nem csak az interneten vannak jelen: valaki Pekingben egy folyópartra azt írta a hóba: "Isten veled Li Venliang".
#FoundOnWeChat
Shared from Weibo~ pic.twitter.com/brVw7U3PWf- RF Parsley (@sanverde) February 7, 2020
Nézzem végig, ahogy meghalnak a szüleim?
Hogy a tragikus sorsú szemész halála tényleg átüthetett valamilyen falat, jól mutatja, hogy még az állami médiában is megjelentek olyan blogposztok, amelyek részvéttel emlékeztek meg Liről, és visszafogottan ugyan, de bírálták a vuhani hatóságokat. Az egyik gazdasági lapban egyenesen azt kérték, hogy a hatóságok kövessenek meg mindenkit, akit korábban rémhírterjesztéssel vádoltak.
Doktor Li [a halálán keresztül] megmutatta azt, hogy milyen jövő vár ránk, ha elveszítjük a szólásszabadságot. Az emberek számára doktor Li egy hős, aki bátran kimondta az igazságot.
A Caixin egy fekete-fehér szelfit tett ki a maszkot viselő Liről, és azt írta mellé: "Az egészséges társadalom nem csak egy hangon szólal meg: meghalt az új típusú koronavírusról elsőként hírt adó Li Venliang".
Mindez nem jelent túl sok jót Hszi Csin-ping kínai elnöknek. Arról persze nincs szó, hogy egyik napról a másikra összeomlana a hatalma, de ha az emberek a saját bőrükön tapasztalják az ország vezetésének alkalmatlanságát, az gyorsan megrendítheti a bizalmat, a cenzúra pedig csak olaj a tűzre. Ahogy a BBC pekingi munkatársa, Stephen McDonnell írta rövid elemzésében: ha az a válaszod egy veszélyes egészségügyi helyzetre, hogy azt az orvost zaklatod, aki próbálja felhívni rá a figyelmet, nyilvánvalóan nem működik a rendszer. Most a cenzorokra hárul a feladat, hogy meggyőzzenek 1,4 milliárd ember arról, hogy Li haláláért nem a kommunista párt alkalmatlansága a felelős.
A Los Angeles Timesnak egy Vuhanban élő asszony arról panaszkodott, hogy nem tudott kórházi ágyat találni a koronavírussal megfertőződött idős édesapjának, aki meg is halt. Az édesanyja szintén beteg, de nem tudja meglátogatni, mert fél, hogy nem csak ő kapja el a betegséget, de továbbadja azt a gyerekeinek.
Nem érdekel, ki vezeti az országot, de jogom van élni. Ez a legalapvetőbb dolog. Miért nem beszélhetek erről? Egyszerűen csak nézzem végig, ahogy meghalnak a szüleim? Hova forduljunk dühünkben?
Kiemelt kép: AFP
